A Győri Püspökség Körlevelei, 1965
Tartalomjegyzék
embernek eleven kapcsolatba kell jutnia a keresztáldozattal. E kapcsolatba jutás eszköze a szentmiseáldozat, hajta keresztül áram lanak a keresztfa érdemei az egyes hivekhez. /Med. Dei 73-77./ Hiszen a szentmisében a kálváriái áldozat reprezentálódik. Benne maga Krisztus a Főpap /sacerclos actu et proxime/. A felszentelt pap Krisztust jeleniti meg. A felszentelt pap keze által, vele egyesülve pedig a hivek is aktiv szerepet töltenek be /Med. Dei 9o,91./. Nem nevezhető viszont aktiv szerepnek az, ha a hivek a szentmise alatt magánimákat végeznek, imakönyvekbe merülnek bele, rázsafüzért mondanak vagy esetleg éppen csak hogy ott vannak. Az őskeresztény egyházban megvolt az aktiv részvétel. Nekünk is meg kell találnunk a méltó/módot hozzá, hogy lélektani átéltségben, tevőlegesen övék legyen Krisztusnak mindent fölülmúló istendi- csőitése és Krisztusban megszerezhessék a megszentelődés kegyelmeit. A mise olvasmányai Az uj rendelkezésekkel kapcsolatosan két, egymással összefüggő kérdést kell tisztáznunk magunk és hiveink előtt: Miért olvassuk ezután a szentmise olvasmányait magyarul és a nép felé fordulva? Az egyház a szentmisében Krisztus papságának egész megváltói müvét ünnepli. Ebbe viszont beletartozik Krisztus megváltói tanítása is. Nem tartozhatunk Krisztushoz a nélkül, hogy el ne sajátítanánk egész gondolkodásmódját. Ehhez viszont az szükségea, hogy megismerjük Jézus gondolatvilágát, tanácsait és törvényeit. Ismerés a közlésből támad: ha az egyház üdvözíteni akar minket, teljesítenie kell az igehirdetés kötelességét. /'At. 28,40./ Az egyház ennek a kötelességének kezdett "1 fogva tudatában Volt. A Szintir s felolvasásának célja tehát az, hogy a hivek megértsék, a latinnyelvű felolvasásnak tehát csak addig és ott volt értelme, amíg ás ahol ér.tettok latinul a hivek. Krisztus tanításának megértéséhez nagy jelentőségű tehát az az intézkedés, hogy ezután a szentmise olvarrá • ~ ^zentlecke, mind az evangélium magyarul va.na rí a*. -- azonban « szentmisékben, amelyekben a hívek is jelen vannak. A pap az olvasmányokat csak akkor olvassa latinul, ha privátim, hivek nélkül mondja a misét. A megértésre szánt felolvasásból következik az, hogy a szentmise olvasmányait mindig a nép felé fordulva kell olvasni. Hiszen úgy természetes, hogy a beszéxő szemben éllljon azzal,akihez szól. így kialakul a dialógus forma: Isten szól a népéhez és a nép elfogadja Isten szavát. Az olvasmányoknak ezután külön helyet kell biztosítani a helyi viszonyoknak, a templom nagyságának, belső elrendezésének megfelelően az ambót, p ka: > U; , \ >n-,y' a szószéket használjuk erre. Ennek egyik cc !*■ hz ; lmb, közelebb vjgyük az emberekhez a Szent Írást, 3 m ^^aig az, hogy az olvasmány** és a tanítás- elváljék az Jv.cártól. Az oltár ezután kizárólagosai- az áldozat céljait szolgálja. A Szentirás legkésőbben irt részei is közel kétezer évesek, s a miénktől eltérő kulturkörnyezötben, más történelmi- 3 -
