A Győri Püspökség Körlevelei, 1965
Tartalomjegyzék
Miért kell a szentmise közösségében rásztvenni ? A Ésinat ismételten szorgalmazza a hivek részvételét a liturgiában, a szentmise közösségében. Miért? - Hát nem a papság dolga annak végzése? - De igen! De ki tulajdonképpen a pap? - A pap Istentől rendelt közvetítő Isten és ember között, aki törvényes meghatalmazásból a/ az emberek istentisztelásét, imádását, főként pedig áldozatát Istentől elismert módon fölajánlja Istennek /alulról fölfelé irányuló funkció/; b/ közli az emberekkel Isten igazságát és kegyelmét /fölülről lefelé irányuló funkció/. Aki ezt a kettős közvetítést egész terjedelmében és legfőbb tekintélyével végzi, az a főpap. Márpedig hittétel, hogy J-zus Krisztus az Újszövetség egyetlen Főpapja. Az is katolikus tanitás viszont, hogy a keresztelés révén minden hivő beépül Krisztus Titokzatos Testébe. Tagja lesz Krisztusnak, aki egyben az Örök vőpap. Aki tagja az örök Főp?p - nak, az részesül valamilyen módon a papságában is. A kereszteléskor a lélekbe kapott eltörőlhetetlen szentségi jegy ezért képessé teszi a hivőt az igazi istentiszteletre. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hivek a maguk módján válnak részeseivé Krisztus Papságának /Med.Dei 8G./. Nem sze - mély szerint, hanem az általános papságban papok. /1 pét.2,5.skk/ A papság egyetlen misztériumát ugyanis az egyház egész testében ünnepeljük. Ez nem teszi feleslegessé a szentelt papságot. Hiszen az egyetlen papságot bőségesebben közli a szentelő kenet kiáradása, az egyházirend szentsége az arra kiválasztott felsőbb tagokkal /a szoros értelemben vett, felszentelt papokkal/,de bőségesebben száll belőle a töboi testrészekre, a hivekre is./szt. Ágoston/ Az általános papságban minden hivő Krisztus papságának részese létrendileg, ontológiailag. Fennáll tehát az erkölcsi kötelesség arra, hogy azt tudatosan is magáévá tegye minden hivő. Ezért részt kell vennie Krisztus papi tevékenységének tényleges gyakorlásában. Krisztus a maga papságát mindkét irányban gyakorolja. * Alulról fölfelé: egész életével, leginkább a kereszthalálig menő engedelmes életáldrzatával megdicsőiti az Atyát. E dicsőítésben egvesiti magával az egyházat /és rajta keresztül az emberiséget/. Életáldozat 'val egyben mc~anyo1.1 az Atyát, vagyis végrehajtja a megváltás müvét. Fölülről lefelé* a megváltás müvében megszenteli testének tagjait: szentté és dicsővé teszi egyházát hiveiben. /Ef. 2,25.skk./ Krisztus mindkét irányú papi tevékenységét a szent liturgiában gyakorolja./K.7./ Legfőképpen a szentmiseáldozatban. A hivek papságának tudatos gyakorlása is éppen ezért a legalkal- masabban a szentmisében történhetik. Hogy a megváltás gyümölcseiben részesedhessen és Krisztus áldozatának érdemeit magának megszerezhesse, minden egyes 2