A Győri Püspökség Körlevelei, 1956
1796/1956. sz. 13 VI. KEDVES HÍVEK! Tegnap, augusztus 11-én volt 500 éve annak, hogy hazánk nagy fia, a kereszténység hőse, Hunyadi János átköltözött az örökkévalóságba. Halála előtt három héttel, julius 22-én Nándoriehérvárnál döntő gy zelmet aratott a torok hadak felett, amelyek hazánkat és a kereszténységet végpU3ztulással fenyegették. Megérdemelte az "ath- léta Christi", Krisztus harcosa cimet, amellyel a pápa őt megtisz - telte. Erről a Krisztus harcosáról és hős katonáinak tetteiről emlékezünk most, a félezredes évforduló alkalmából. Tesszük ezt mély hálával eltelve az isteni Gondviselés iránt, amely azokban a nehéz időkben népünket oltalmazta és fenntartotta. Kedves Hivek! 1453-ban nagy csapás érte a keresztény világot. II. Mohamed török császár elfoglalta Konstentinápolyt. Győzelmi mámorában és hatalma tetőpontján egész Európa meghódítására készült. Azt mondotta: "Egy Isten van az égben, egy ur legyen a földön." És ez az egy ur ő akart lenni. 1456-ban tehát elindult tervének megvalósítására. Hogy azonban a világ ura lehessen, először a. keresztény Európa bástyáját, Magyarországot kellett megdöntcnie. Kern is kételkedett benne, hogy ez neki sikerülni fog, Magyarországnak akkor gyenge, tehetetlen királya volt, az ország nagyjai pedig széthúzásban éltek. Igaz ugyan, hogy ott volt Hunyadi, a törökök réme, de mit tehetett ő egyedül tengernyi ellenséges haddal szemben. Az is igaz, hogy Nándorfehérvár erős falai között pár ezer elszánt vitéz várta a török támadását. Azonban a vár falai nem fognak ellenállani mohamed ágyúinak és ostromló gépeinek, amelyek megdöntötték Konstantinápoly falait! így számított II. Mohamed török császár. Ámde Isten a kevélyeknek ellenáll. Az alázatos keresztény Hunyadi Istenben bizott, aki nem hagyja el övéit.•Isten után bizott a Hagyasszonyban, akinek közbenjárásáért őseink bajaikban mindig folyamodtak és soha nem csalatkoztak. Bizott továbbá az Apostoli Szentszékben, és nem hiába, mert III. Kát lixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett és elküldötte Kapiszt- rán Szent Jánost hadat gyűjteni. Igaz, hogy elmúltak már az idők, a- mikor a pápa szavára császárok, királyok és előkelő lovagok fényes hadai szálltak táborba a török ellen, de volt még hit és áldozatosság az egyszerű népben. És Kapisztrán szavára megmozdult a nép. Parasztok és iparosok, mesterlegények és diákok, látszólag szedett-vedett sereg gyűlt össze zászlója alatt, többféle nemzetből toborozva, de egybeforrva a. lelkesedés tüzében. Legtöbb volt köztük a magyar. Kapisztrán szavát kevesen értették ugyan, mert olasz nyelven beszélt, hangjának tüze azonban és az orcáját elöntő szent hevület gyújtó hatással volt az egyszerű emberekre, úgy hogy össze is jött vagy ötvenezer keresztes, akiket egy gondolat lelkesített: Győzni, vagy mártírhalált halni Krisztusért. Persze, ezek a keresztesek egytagúkban nem jelentettek volna komoly erőt c török hatalommal szemben, ha nem lett volna Hunyadinak számban Kicsiny ugyan, de harce-*zett fegyelmezett serege. Azt mondottuk, hogy a keresztes vitézek egyszerű emberek voltak, a nép fiai. Ugyanez.áll Hunyadi reguláris csapatairól is. Hunyadi lemondott a főúri bandériumokról, nem számított rájuk. Főúri ember sem állt mellette, csak kettő-három. Katonáit főleg jobbágyok-
