A Győri Püspökség Körlevelei, 1949
Tartalomjegyzék
lási vagy kegyeleti célt szolgál-e, a főfelügyelet gyakorlására hivatott miniszter határoz. A fentiekre való tekintettel felhívom Tisztelendő Papjaim figyelmét, hogy a plébánia területén levő összes egyházi jellegű alapítványról és a nem-egyházi jellegű alapítványokról, amelyeket azonban egyházi intéző szerv kezeit, tegyenek jelentést. Különös gonddal kell eljárni ott, ahol az alapítvány nemcsak vallási vagy kegyeleti, hanem egyéb célt is szolgál. Eeknél az alapítványoknál sürgősen jelentsék, hogy az alapítvány jövedelméből mennyi esett a vallási, vagy a kegyeleti és mennyi az egyéb célokra. Ha ez így ki nem mutatható, vagy annak sürgős összeállítása nem lehetséges,, úgy részletesen jelöljék meg azokat a vallási és kegyeleti célokat, amelyeket az alapítvány betölteni köteles és hogy becslésük szerint ez éven- kint mily ellenértéket jelent; továbbá, miben áll az egyéb kötelezettség és arra becslésük szerint az alapítványból évenként mily értéket fordítottak. Tekintettel arra, hogy a törvényerejű rendelet 1949 október 1-én életbe lépett, a jelentés megtétele sürgős. Egyúttal felhívom Tisztelendő Papjaimat, azonnal tegyenek jelentést, ha a plébánia területén kezelt egyházi, vallási vagy kegyeleti célt szolgáló, vagy pedig egyházi kezelésben levő egyéb alapítványra vonatkozólag bármely hatósági intézkedés (határozat, kérdés, felhívás) történik. Ez esetben az intézkedés másolatát is be kell küldeni. Új alapítványok létesítése tekintetében a rendelkezés az, hogy kizárólag vallási vagy kegyelti célt szolgáló alapítvány szabadon létesíthető, mégis azzal a korlátozással, hogy ily célú alapítvány életre- keltésénél figyelembe jön a kijelölt vagyon értéke. Ha ugyanis az egyes vallási vagy kegyeleti célt szolgáló alapítványi Győr, 1949. október 10-én. vagyon értéke meghaladja a 10.000 forintot, abban az esetben csakis az érdekelt miniszter jóváhagyásával lehet alapítványt létesíteni. Ha az ilyen, 10.000 forintot meghaladó értékű egyházi vagy kegyeleti célt szolgáló alapítványt végrendelet létesíti és az illetékes miniszter azt nem találja jóvá- hagyhatónak, az alapítvány céljára rendelt. vagyon hovafordítása felől, akár más közérdekű alapítvány létesítése, akár valamely közcélra szolgáló vagyonhoz való csatolása útján hivatalból maga intézkedik. Ilyen intézkedésnek nincs helye, ha a végintézkedés az alapítvány létrejöttének meghiúsulása esetére más rendelkezést tartalmaz. A vallási és kegyeleti célokra tett új alapítványoknál — ha ilyen alapítványról tudomása volna Tisztelendő Papjaimnak — azonnal tegyenek jelentést az Egyházmegyei Hatóságnál, hogy az a szükséges útmutatást megadhassa a továbbiakra nézve. Ha pedig erre már nincs idő, úgy a szükséges tanácsadásnál a fentiekre legyenek tekintettel és azoknak szem előtt tartásával intézkedjenek. Végül még egy fontos dologra hívom fel Tisztelendő Papjaim figyelmét. A rendelet csakis a kizárólag vallási vagy kegyeleti alapítványokat veszi ki a rendelet hatálya alól. Ebből következik, hogy szoros törvénymagyarázat mellett esetleg az egyházi alapítványok, ha nem kizárólag vallási vagy kegyeleti célt szolgálnak, a többi közérdekű alapítványok jogi sorsában osztoznak. A létesítendő alapítványoknál tehát ez a szempont is figyelembe veendő. Egyházi alapítvány létesítése esetén tehát (akár életben, akár halálesetre szóló intézkedés) leghelyesebb, ha kizárólag a szoros értelemben vett vallási vagy kegyeleti célok szolgálatára rendelik az egy-egy alapítvány részére 10.000 forintnál nem nagyobb értékű vagyont. KÁLMÁN s. k. püspök. Győregyházmegyei Alap Nyomdája
