A Győri Püspökség Körlevelei, 1948

Tartalomjegyzék

I- 8 —

újra kifogásolják, hogy a szentírók eltértek a történelmi hűségtől vagy kevésbbé hűségesen adták elő a tényeket, nyilvánvaló, hogy csak azokat a régieknél szokásban lévő beszédmódokat és elbeszélő műfajokat alkalmazták, amelyeket a kölcsönös érintkezésben mindenütt használni szoktak és a mindennapi használatban elismerten megengedetteknek tekintettek, A méltányosság és igazságosság ezért megköveteli, hogy ezeket a kifejezésmódokat — ha Istennek emberi módon tett, embereknek adott kinyilatkoztatásában előfordulnak —, époly kevéssé tekintsük tévedéseknek, mint ha azok a mindennapos életben fordultak volna elő. Ha tehát ismerjük a régiek beszéd- és írásmódjait, és helyesen ítéljük meg azokat, akkor sok olyan vádat utasíthatunk vissza, mely a Szentírás megbízhatósága és történelmi hűsége ellen szól.

Épily hasznos e kérdés tanulmányozása a szentíró gondolatainak mélyebb és világosabb megértésére is.

d) A bibliai régiségtan művelése.

A szentírástudomány képviselőinek tehát erre is kellő figyelemmel kell lenniök, és semmit sem szabad figyelmen kívül hagyniok, ami újat a régi történelem és irodalomtörténet kutatása felszínre hozott, és ami elősegíti, hogy a régi írók szándékát, gondolkodás, írás és elbeszélésmódját helyesen megértsük. E téren a katolikus világiak is gondolják meg, hogy nemcsak a profán, világi tudományoknak tesznek hasznos szolgálatot, hanem a kereszténység felé is a legnagyobb érdemet szerzik, ha minden telhető buzgóságukkal és szorgalmukkal az ókor felderítésére és megvizsgálására szentelik magukat és ha tőlüktelhetően segédkeznek ilyen, mindmáig megoldatlan kérdések megoldásában. Minden emberi megismerés, ha nem is vallásos természetű, már önmagában tartalmazza saját méltóságát és nagyságát, minthogy véges részesedés Isten végnélküli megismerésében. Ha pedig arra használják, hogy olyan kérdéseket világítsanak meg vele erősebben, melyek Istent és az Istenre vonatkozót érintik, akkor azáltal új, magasabb méltóságot és avatást nyernek.

4. Nehezebb kérdések kezelésének módjai.

a) Szerencsésen megoldott kérdések. A bonyolult kérdések kezelésének módja. Nehézségek, melyeket az újabb kutatás megoldott.

A régi Kelet előbb említett behatóbb kivizsgálásának, a Szentírás eredeti szövege pontosabb tanulmányozásának, a Szentírás és a Kelet nyelveinek tökéletesebb ismeretének — Isten segítségével — általában az lett a szerencsés következménye, hogy most már sok olyan homályos kérdést megoldottak, melyet elődünk, XIII. Leó idejében az Egyházon kívül álló, vagy éppenséggel ellenséges bírálók a szentkönyvek valósága, kora, megnemhamisítottsága és történelmi megbízhatósága ellen felhoztak. A katolikus magyarázók helyesen használták ugyanazokat a tudományos fegyvereket, melyekkel az ellenfelek sokszor visz- szaéltek, és így olyan magyarázatokat adtak, melyek egyfelől a katolikus tanítással és az igazi régi hagyománnyal összhangban állnak, másfelől pedig helytállnak azokkal az ellenvetésekkel szemben, melyeket az újabb kutatások és leletek támasztottak, vagy korunk régiségtana megoldat- datlanul hagyott. így történt, hogy a Szentírás tekintélye és történelmi hűsége iránti bizalom, mely a számos támadás következtében sok emberben megingott, ma a katolikusoknál helyreállt. Sőt nem katolikus írók sem hiányoznak, akiket a nyugodt és tárgyilagos kutatás arra vezetett, hogy legalább is itt-ott feladják az újabb nézeteket, s visszatérjenek a régibb felfogásokhoz. A helyzetnek ez a változása jórészt ama kitartó munkának köszönhető, mellyel a katolikus magyarázók a nehézségek és hátrányok minden fajának ellenére teljes erejükből arra törekedtek, hogy a tudományos kutatásnak a régiségtan, a történelem és a nyelvtudomány terén elért mai eredmé nyeit az újabb kérdések megoldására hasznossá tegyék.

b) Megoldatlan vagy megoldhatatlan nehézségek.

De senki sem csodálkozhat azon, hogy mindmáig vannak kérdések, melyek nincsenek maradéktalanul tisztázva, és ma is fennállnak még nehézségek, melyek sok munkát adnak a katolikus szentírásmagyarázóknak. A tények ilyen állásánál természetesen nem szabad kedvet veszíteni. Azt se feledjük, hogy az emberi tudomány sem halad máskép, mint a természet. A kezdeményező vállalkozások lassan nőnek, és gyümölcsre is csak sok munka után lehet szert tenni. így történt ez több kérdéssel, mely a múltban megoldatlan és magyarázatlan maradt, és csak a jelenben, a vonatkozó ismeretek előrehaladásával, intéződött el szerencsésen. Ezért remélhető, hogy azokat a nehézségeket is, melyek ma még teljesen bonyolultaknak és áthatolhatatlanoknak látszanak, fáradhatatlan munkával véglegesen tisztázzák az idők folyamán.

Ha sokáig késik az áhított megoldás és a szerencsés eredményt nem nekünk szánták, hanem talán csak későbbi nemzedékeknek, úgy emiatt senki sem bánkódhatik, mert nekünk is szól az, amit a szentatyák, mindenekelőtt Szent Ágoston annakidején hangsúlyoztak :33 Isten az általa sugalmazott szent könyvekben szándékosan hagyott nehézségeket, hogy elmélyítő tanulmányozásra és kutatásra ösztönözzön minket és üdvösen, kellő alázatosságban nevelődjünk, értelmünk véges határainak tudatában. Ezért még az sem volna csodálatos, ha egyik vagy másik nehézségre egyáltalán nem adódnék megnyugtató válasz. Hiszen ezekben oly homályos dolgokról van szó, melyek túlmessze esnek a jelentől, vagy a mai kor tapasztalataitól, és a szentírásmagyarázat- nak is lehet, mint bármely más komoly tudománynak olyan titka, mely a mi értelmünknek hozzáférhetetlen, és semmiféle fáradozással sem oldható meg.