A Győri Püspökség Körlevelei, 1948
Tartalomjegyzék
33 1016.sz Budapesti A. C. gyermeknyaral- tatása. fordulni rózsafüzér megáldási kérelemmel. Címe: Implom Lajos 0. P. tartományfőnök, Budapest, XIV., Szent Domonkosutca 3. A budapesti róm. kát. egyházközségek egyik legnagyobb gondja, hogy gyermekei számára a nyári időben táplálkozást és jó levegőt jelentő vidéki tartózkodást biztosítson. Az Űr Jézusért meg kell tennünk, hogy ebben a szeretetszolgálatban egyházmegyénk is kivegye részét. Sokgyermekes család 8—14 éves gyermekei kérnek szerető segítséget. A szülők elszegényedtek, állás-, munkanélküliek, sok még hadifo- goly közülük, így gyermekeik részére a minimális életfenntartási lehetőséget is nehezen tudják csak biztosítani. A nvaral- tatá3 július 10. és augusztus 10. között egy hónapig, esetleg hat hétig tartana. Bizalommal kérem Tisztelendő Papjaimat, tegyék magukévá a szegény gyermekek nyaraltatási akcióját. Szervezzék meg plébániájuk területén. írják össze, hogy kik és hány gyermeket tudnak vendégül látni. Ezen listát áprüis 30-ig küldjék m?g hivatalomnak. 1017. sz. Az égi házközségek által be nem szedett egyházi adók behajlása. Tudomás végett közlöm a magyar pénzügyminiszter 129.400/1948. VII. számú körrendeletét valamennyi pénzügyigazgatósághoz: v,, A K. K. H. ö. 42. §-ának (3) bekezdése szerint: „Ha a pénzügyi hatóságon kívül valamely más közadók kivetésére jogosult hatóság, hivatal, testület, intézmény az általa kivethető szolgáltatás mérvét oly magasan ; állapítja meg, hogy az az adózók fizetőképességét veszélyezteti, jogában áll a pénzügyminiszternek az illető közszolgáltatásnak közadók módjára való behajtását is betiltani.“ Abból a célból, hogy az egyes egyház- községek részéről túlzott mértékben kivetett, s ennélfogva az adózók fizetőképességét veszélyeztető egyházi adók behajtására sor ne kerülhessen, az egyházközségek által be nem szedett egyházi adók behajtása tekintetében a következőket rendelem: A K. K. H. ö. 44. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (8) bekezdésében foglalt általános rendelkezéstől eltérőleg az egyházközség az általa be nem szedett összegeket behajtás céljából évenkint csak egyszer, legkésőbb október hó 15. napjáig köteles a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) kimutatni. Az egyházközség a hátraléki kimutatáshoz bejelentést köteles mellékelni. A bejelentésben az egyházközség, ha 1. az egyházi adók kivetése a föld-, ház-, valamint az együttes kereseti és jövedelemadó, mint törzsadók alapulvételével történt, vagy ha nem is ezen az alapon történt, de az egyháztag a felsorolt állami adókkal meg van adóztatva, a községben (városban) tényleg kivetett, tehát az egyház által már beszedett összegekkel nem csökkentett összes a) egyházközségi és b) iskolai adó összegét, továbbá c) törzsadók összegét, s végül a d) kivetési kulcsot, 2. a kivetés a szolgálati vagy munkabérből származó illetmények alapulvételével történt, a községben (városban) kivetett összes a) egyházközségi és b) iskolai adó összegét, továbbá c) a kivetés alapjául vett illetmények összegét, s végül d) a kivetési kulcsot bejelenteni köteles. Ha az egyházközség a százalékos adókon kívül a híveket egyéb szolgáltatásokkal (párbér, természetbeni szolgáltatások) is megterheli, köteles azt. is bejelenteni, hogy ezek a szolgáltatások az alapadókhoz viszonyítva még külön hány százalékos megterhelést jelentenek. A természetben szedett párbér és egyéb szolgáltatások pénzbeli ellenértékének megállapításánál a terményeket az adóév első napján volt értékben kell forintra átszámolni. A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a hátraléki kimutatást és az esetleges bejelentést az átvételtől számított. 8 nap alatt a pénzügyigazgatósághoz felvilágosító jelentés kíséretében köteles felterjeszteni. Jelentésében különösen a törzs-
