A Győri Püspökség Körlevelei, 1948

Tartalomjegyzék

34 adók helyességére és a természetbeni szol­gáltatások pénzbeli értékére köteles nyi­latkozni. A pénzügyigazgatóság, ha az eredetileg kivetett egyházi adó — figyelembe véve az egyéb szolgáltatásokat is — az állami törzsadók (föld- és házadó, valamint az együttes kereseti és jövedelemadó) teljes összegének 3%-át, az illetmények alapján kivetett egyházi adók az ületmények 1%-át vagy ha az egyházközség népiskolát is tart fenn és az egyházközségi adón felül is­kolai adót is szed, az eredetileg kivetett hitközségi éá felekezeti iskolai adó — fi­gyelembe véve az esetleg szedett egyéb szolgáltatásokat is — a törzsadók együt­tes összegének 10%-át, az illetmények alapján kivetett egyházi adók azok 3.5%-át nem éri el, a behajtást megen­gedi, ellenkező esetben az iratokat döntés végett — részletes jelentés kíséretében —- hozzám köteles felterjeszteni. A pénzügyigazgatóság köteles a község (város) jelentésének vételétől számított 8 nap alatt a behajtás engedélyezéséről a községet (várost) értesíteni vagy pedig az iratokat hozzám felterjeszteni. Ebben a rendeletemben foglaltakat az 1947. évben behajtásra kimutatott hátra­lékok tekintetében is alkalmazni kell. Az 1947. évi október hó 23. napján kelt 183.640/1947. VII. számú rendeletemmel az egyházi adók együttes kezelését kizáró­lag csak az 19^7. évre engedélyeztem. Az 1948. évben ennélfogva — további rendeletemig — az egyházi adókat nem szabad az együttes adókezelésbe bevonni. Meghagyom, hogy a rendeletemben fog­laltakról az állami adóhivatalokat, a köz­ségeket (városokat) és az egyházközsége­ket értesítse. Budapest, 1948. március 2. A miniszter helyett: dr. Antos István s. k. államtitkár. A kiadmány hiteléül: Abonyi s. k. miniszteri irodafőigazgató. Elvi jelentőségénél fogva közlöm az Esztergom-Komárom vármegye közigaz­gatási bizottságának az esztergomi Szent Anna plébánia földadó elleni fellebbezésé­ben 1948 január 29-én 65/1948. kb. szám alatt hozott következő határozatát: „Ha­tározat. Esztergom-Komárom vármegye közigazgatási bizottságának adóügyi bi­zottsága az 1948 január 29-én tartott ülé­sében az esztergomi pénzügyigazgatóság­nak az esztergomi Szent Anna plébánia földadója ügyében hozott 18.271/1947. V. 1018. sz. Egyházi ingatlanok községi pótadó- mentes- "í tége. községi pótadó­mentes­íége. sz. elutasító határozata ellen a pénzügy­minisztériumhoz előterjesztett fellebbezé­sét a K. K. H. ő. 102. §-ának (2) bekez­dése értelmében illetékességből érdemi tárgyalás alá veszi, a fellebbezésnek a pénzügyigazgatóság határozatának -felol­dása mellett hely tad és elrendeli az 1946—47. évi földadóból az 1946. évi 7120. M. E. sz. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerint a községet megillető 20%-os meg­osztási kulcsnak megfelelő földadó tör­lésbe hozatalát. Indokok. Az 1886. évi XXII. t. c. 138. §-a az egy­házi tulajdonban lévő földingatlanok szá­mára községi pótadó alóli mentességet biztosított. c; A búzaföldadó kivetése és kezelése tár^ gyában kiadott 1946. évi 7120. sz. M. E. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a föld­adó-kivetés és kezelés egyszerűsítése ér­dekében úgy intézkedik, hogy a földadó­nak a földadó alapján járó állami, vár­megyei, községi pótadó, útadó, mezőgaz­dasági kamarai illeték, valamint a föld­birtok után járó jövedelmi adó címén, tehát a földadó és járulékai a továbbiak­ban a földadó címén a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 4 kg bú­zát kell kivetni. A fentieket figyelembevéve téves a pénzügyigazgatóság elutasító határozatá­nak az az indokolása, mely szerint azért nem illeti meg a Szent Anna plébánia tu­lajdonában lévő földeket a községi pótadó alóli mentesség, mert a 7120/1946. M. E. sz. rendelet nem intézkedik arról, hogy az eddig érvényben volt pótadó mentességek továbbra is érvényben maradhakte,-'

Next

/
Thumbnails
Contents