A Győri Püspökség Körlevelei, 1944

Tartalomjegyzék

3 4. sz. Szentmise félbe­szakítása légiriadó esetén. 5. sz. Diákok első­pénteki szent­áldozása. A rendkívüli háborús helyzet követ­keztében előfordulhat, hogy szentmise idején légiveszélyt jeleznek. Ez eset­ben azokon a helyeken, ahol óvóhely nem áll a hivek rendelkezésére, a hí­veket haza kell bocsátani. A pap foly­tatja miséjét. Ha légiriadót jeleznek, tehát ellen­séges támadás várható, az első szín konszekrációja előtt a szentmisét meg lehet szakítani. A veszedelem elmúl­tával a szentmise ott folytatható, ahol azt megszakították. Ha a megszakítástól hosszabb idő (egy-két óra) telt el, he­lyesebb a misét újra kezdeni. Ha a riasztás a konszekráció után történik, a miséző mind a két szín alatt azonnal magához veheti az Oltári- szentséget és maga is biztos helyre menekülhet. Ha még csak a kenyér volt konszekrálva, ugyanígy cseleked- hetik. De mivel a bor konszekrációja csak egészen rövid ideig tart és az áldozat teljességét biztosítja, ajánlatos annak elvégzése is. A plébánia vagy valamely alkal­masabb hely pincéjében (óvóhelyén) már előre készen legyen tiszta és védett hely, ahová a légiriadó ide­jén az Oltáriszentséget, szent ola­jokat és anyakönyveket biztonságba kell helyezni. A betegek olajából szükség esetére a pap tartson magánál megfelelő mennyiséget. A katolikus ifjúsági nevelésnek egyik igen fontos eszköze és minden ügy­buzgó hitoktatónak, hittanárnak egyik legfőbb gondja az ifjúságnak az első­pénteki szentáldozáshoz való vezetése, mely a téli hónapok kivételével a reg­geli tornagyakorlatok miatt az utóbbi időben nehézségbe ütközött. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 242.294/1943. 1X/2. sz. alatt akként rendelkezett, hogy az elsőpénteki szent­áldozásra az ifjúság a reggeli torna­gyakorlatok helyett elmehet. Nem ismeretlen Tdő Testvéreim előtt a KALÁSZ-nak vallásos és hazafias szempontból egyaránt fontos munkája: mindnyájan benne élnek, fáradnak, küz­denek érte. Sokszor talán úgy látszik, mintha a helyi kis szervezet eredményei nem állnának arányban a kifejtett mun­kával, néha úgy érzi egyik-másik vezető, hogy célszerűbb volna a KALÁSZ-t feladni szélesebb keret kedvéért, mely erőteljesebb külső támogatást is él­vezne. Ezzel szemben újból hangsú­lyozom, hogy a KALÁSZ-t minden­képen fenn kell tartani, tovább kell fejleszteni s ahol még nem működik, mielőbb meg kell szervezni. Ha kicsiny is a helyi szervezet, a KALÁSZ együtt­véve hatalmas tábort jelent. Az egy­házmegye 119 leányköre immár 4220 tagot számlál. S ezekben a leánykörök­ben öntudatos, kitartó munka folyik: egy év alatt közel 3000gyűlésen, 400 nyilvá­nos ünnepélyen, 28 különféle tanfolya­mon bővítették falusi leányaink ismeretét, 34 leánykor félig zárt lelkigyakorlaton mélyítette tagjainak lelki életét, 71-ben pedig szorgosan tanulták hitünk szent igazságait s közülük sokan dicsére­tes eredménnyel vettek részt a kate­kizmus-versenyen. A női lélek legszebb vonásai bontakoznak ki a KALÁSZ szociális, karitatív és hazafias munká­jában. A betegek látogatása, a szegé­nyek gondozása mellett 7474’51 pengőt juttattak a rászorultaknak. Különös sze­retettel működtek közre hős honvédeink szenvedéseinek enyhítésében: közel 400 szeretetcsomagot s 15.403 pengőt juttattak el hozzájuk. Ezenfelül 52 6. sz. Kalász- munka az egyház­megyé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents