A Győri Püspökség Körlevelei, 1944

Tartalomjegyzék

4 7. sz. Kát. Diák­otthon Moz­galom. leánykör dolgozott a katonák számára, hogy meleg, téli ruhával lássák el őket. De mindez csak szemelvény abból a buzgó, lelkes munkából, mely a KALÁSZ egyesületeiben folyik. Nem lehet számokkal felmérni azt a gyara­podást, mely e munka nyomán a lelkek­ben támadt. Öntudatosabb, mélyebb hit, tisztább erkölcs s önzetlenebb ha- zafiság nemes gyümölcsei érlelődnek a jövő magyar anyák lelkében, zálo­gául a szebb s boldogabb magyar jö­vendőnek. Amikor mindezért főpásztori meleg köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a leánykörök lelkes vezetői­nek s tagjainak, egyben további kitartó munkára kérem őket. Azokon a helye­ken pedig, ahol eddig nem volt leány­kor, mint pl. Abdán, Acsalagon, Ba- bóton, Barbacson, Bezenyén, Bokodon, Börcsön, Bőnyrétalapon, Csikvándon, Dénesfán, Dunacsunban, Egyházas- keszőn, Fertőendréden, Fertőhomo­kon, Győrön, Győrasszonyfán, Hegyes­halomban, Horvátjárfalun, Horvátkim- lén, Koroncón, Nemeskéren, Pinnyén, Pünkösdvásáron, Rábacsécsényben, Rá- baszentmihályon, Répcevisen, Sarró- don, Szakonyban, Szerecsenyben, Un- don, Vágón, Várkeszőn és Vicán, hala­déktalanul meg kell alakítani. Ha a KALÁSZ-t más egyesület számszerűleg felül is múlná: tartalmilag a leánykörök munkája mindig mélyebb s maradan­dóbb lesz. A mai nehéz, vészes idők­ben erre az értékes munkára kétszere­sen szükség van, hogy falusi leányaink biztos világnézeti nevelést kapjanak s öntudatosan készüljenek az Egyház és a Haza szolgálatára. Az eddig beérkezett gyűjtési ered­ményekből örömmel láttam, hogy Tdő Testvéreim s Kedves Híveim megértet­ték a Katolikus Diákotthon Mozgalom jelentőségét. Bár egyelőre nem áll mó­domban a gyűjtés eredményéről rész­letes kimutatást adnom, mivel a buda­pesti központba küldött adományokról még nem kaptam tájékoztatást, mégis úgy látom, hogy a legtöbb helyen si­került a lélekszám szerinti egy pengős átlagot elérni. Ez annál örvendetesebb, mivel sok ezek között az olyan egy­házközség, mely egyáltalán nem nevez­hető jómódúnak. Az eredmény tehát nem a hívek anyagi helyzetével, ha­nem sokkal inkább a lelkipásztor és híveinek odaadó, áldozatkész lelkesedé­sével magyarázható. Az A. C. országos elnöksége, meg­köszönve az átutalt gyűjtési eredményt ezeket írja: „Örömmel láttam, hogy Kegyelmes Püspök Urunk egyházme­gyéje a legmesszebbmenő lelkesedéssel karolta fel a mozgalmat. Legyen sza­bad ezért .... az egyházmegyének* leghálásabb köszönetünket kifejezni." Midőn ezt Tdő Testvéreimmel közlöm, a magam részéről is főpásztori szere­tettel köszönöm egyéni áldozatukat s az ügy érdekében kifejtett fáradhatat­lan munkájukat. Azokon a helyeken pedig, ahol eddig nem érték el az óhajtott egy pengős átlagot, a téli hó­napok alatt rendezzenek iskolai vagy iskolánkívüli előadásokat s ezeknek jö­vedelméből igyekezzenek az eddigi hiá­nyokat pótolni. A sorozatos katonai behívások miatt tervbevettem a hittudományi főiskola V. éves hallgatóinak évközi szentelését. A papszentelést, folyó évi március hó 25-én szándékozom megtartani. — Kérem Tdő Papjaimat, hogy a pap­szentelést a megelőző vasárnapon a szószékről hirdessék ki és buzdítsák 8. sz. Pap­szentelés.

Next

/
Thumbnails
Contents