A Győri Püspökség Körlevelei, 1944

Tartalomjegyzék

20 nem emelkedett, az egyházi adókat to­vábbra is az együttes kezelésben lehe­tett megtartani. Az egyházi adók alapjául szolgáló földadónak 23 2°/o-ról 40%-ra történt felemelése következtében az egyházi adóteher változása az egyházi ,adó ki­vetési kulcsának az összehasonlítása útján 1944. évtől kezdve már meg nem állapítható, mert a fölemelt földadó után még az azonos kulccsal kivetett egyházi adó is magasabb megterhelést jelent. Pl. 100 kor. kataszteri tiszta jövedelem után az 1940. évi 23'2 °/o al kivetett földadó 23 P 20 f. volt. Ez után 30%-os egyházi adóteher 6 P 96 f. Az 1944. évre 40°/o^kal kivetett földadó azonban már 40 P, ez után a 30%-os egyházi adóteher pedig 12 P. Az azonos 30%-os egyházi adó tehát a föladó fölemelését megelőző és azt követő időben nem jelent egyúttal azo­nos terhelést is. Azt a kérdést, hogy az 1944. év előtt megadott engedély alapján az egy­házi adók folytatólagosan bevonhatók-e az együttes adókezelésbe, a jövőben nem az egyházi adó kivetési kulcsának, hanem az egyházi adókkal fedezett szük­ségletek (egyházi adók) összegének az összehasonlítása útján kell megállapítani. Pl. Ha az egyházközségnek az egyházi adókkal fedezett költségvetési szükség­lete (tehát az egyházi adók összege) az együttes adókezelés engedélyezésé­nek az idejében, 1940-ben 2.000 P volt, s 1944. évben is ugyanennyi, az adó­val fedezett szükségletek összegében (egyházi adóban) emelkedése nincs, tehát az egyházi adó folytatólagos együttes kezelésének nincs akadálya. A fizetésemelések és az áreltolódások következtében az egyházközségek költ­ségvetési szükségletei azonban — még a kellő takarékossági elvek alkalmazása esetén is — indokoltan emelkedhetnek. Megengedem ennélfogva, hogy olyan esetekben, ha az egyházi adó összegé­ben 30%-ot meg nem haladó emelke­dés állott elő (pl. az egjüttes adókeze­lés engedélyezésének idején 2.000 P t tevő egyházi adó 1944 évben 2.600 P-re emelkedett, tehát a növekedés 30%) a kivetett egyházi adókat az esetenkint már megadott engedélyem alapján — s újabb engedélyem kikérése nélkül — továbbra is az együttes adó­kezelésben tarthassák. Ha azonban az egyházi adókkal fe­dezett költségvetési szükségletek (egy­házi adók) összegében az emelkedés 30%-nál több (pl. az együttes adó­kezelés engedélyezésének idejében 2.000 P-t tevő egyházi adó 1944. évben 2.800 P-re emelkedett, tehát a növekedés 40%), az egyházi adó csakis abban az esetben vonható be folytatólagosan az együttes adókezelésbe, ha az egyház- község által előterjesztett újabb kérelem alapján az adók együttes kezelését to­vábbra is engedélyezem. Meghagyom az igazgatóságnak, hogy erről a m. kir. adóhivatalokat és a községi elöljáróságokat (városi adó­hivatalokat) tudomásulvétel és szigorú alkalmazás végett megfelelően tájékoz­tassa, s egyúttal hívja fel az érdekelt egyházközségek figyelmét arra, hogy az együttes adókezelés engedélyezésének idejében egyházi adóval fedezett szük­ségletük (egyházi adók) összegében 30%-ot meghaladó növekedés esetén az egyházi adót csakis újabb engedélyem alapján lehet az együttes adókezelésbe továbbra is bevonni. A m. kir. adóhivatalokat utasítsa, hogy a K. K. H. Ö 18. §-ához fűzött utasítás (6) bekezdése alapján az egy­házközségek által évenként beterjesztett előírási kimutatásnak a számfejtőkönyv

Next

/
Thumbnails
Contents