A Győri Püspökség Körlevelei, 1944
Tartalomjegyzék
20 nem emelkedett, az egyházi adókat továbbra is az együttes kezelésben lehetett megtartani. Az egyházi adók alapjául szolgáló földadónak 23 2°/o-ról 40%-ra történt felemelése következtében az egyházi adóteher változása az egyházi ,adó kivetési kulcsának az összehasonlítása útján 1944. évtől kezdve már meg nem állapítható, mert a fölemelt földadó után még az azonos kulccsal kivetett egyházi adó is magasabb megterhelést jelent. Pl. 100 kor. kataszteri tiszta jövedelem után az 1940. évi 23'2 °/o al kivetett földadó 23 P 20 f. volt. Ez után 30%-os egyházi adóteher 6 P 96 f. Az 1944. évre 40°/o^kal kivetett földadó azonban már 40 P, ez után a 30%-os egyházi adóteher pedig 12 P. Az azonos 30%-os egyházi adó tehát a föladó fölemelését megelőző és azt követő időben nem jelent egyúttal azonos terhelést is. Azt a kérdést, hogy az 1944. év előtt megadott engedély alapján az egyházi adók folytatólagosan bevonhatók-e az együttes adókezelésbe, a jövőben nem az egyházi adó kivetési kulcsának, hanem az egyházi adókkal fedezett szükségletek (egyházi adók) összegének az összehasonlítása útján kell megállapítani. Pl. Ha az egyházközségnek az egyházi adókkal fedezett költségvetési szükséglete (tehát az egyházi adók összege) az együttes adókezelés engedélyezésének az idejében, 1940-ben 2.000 P volt, s 1944. évben is ugyanennyi, az adóval fedezett szükségletek összegében (egyházi adóban) emelkedése nincs, tehát az egyházi adó folytatólagos együttes kezelésének nincs akadálya. A fizetésemelések és az áreltolódások következtében az egyházközségek költségvetési szükségletei azonban — még a kellő takarékossági elvek alkalmazása esetén is — indokoltan emelkedhetnek. Megengedem ennélfogva, hogy olyan esetekben, ha az egyházi adó összegében 30%-ot meg nem haladó emelkedés állott elő (pl. az egjüttes adókezelés engedélyezésének idején 2.000 P t tevő egyházi adó 1944 évben 2.600 P-re emelkedett, tehát a növekedés 30%) a kivetett egyházi adókat az esetenkint már megadott engedélyem alapján — s újabb engedélyem kikérése nélkül — továbbra is az együttes adókezelésben tarthassák. Ha azonban az egyházi adókkal fedezett költségvetési szükségletek (egyházi adók) összegében az emelkedés 30%-nál több (pl. az együttes adókezelés engedélyezésének idejében 2.000 P-t tevő egyházi adó 1944. évben 2.800 P-re emelkedett, tehát a növekedés 40%), az egyházi adó csakis abban az esetben vonható be folytatólagosan az együttes adókezelésbe, ha az egyház- község által előterjesztett újabb kérelem alapján az adók együttes kezelését továbbra is engedélyezem. Meghagyom az igazgatóságnak, hogy erről a m. kir. adóhivatalokat és a községi elöljáróságokat (városi adóhivatalokat) tudomásulvétel és szigorú alkalmazás végett megfelelően tájékoztassa, s egyúttal hívja fel az érdekelt egyházközségek figyelmét arra, hogy az együttes adókezelés engedélyezésének idejében egyházi adóval fedezett szükségletük (egyházi adók) összegében 30%-ot meghaladó növekedés esetén az egyházi adót csakis újabb engedélyem alapján lehet az együttes adókezelésbe továbbra is bevonni. A m. kir. adóhivatalokat utasítsa, hogy a K. K. H. Ö 18. §-ához fűzött utasítás (6) bekezdése alapján az egyházközségek által évenként beterjesztett előírási kimutatásnak a számfejtőkönyv
