A Győri Püspökség Körlevelei, 1944
Tartalomjegyzék
21 adataival történő összehasonlítása útján esetenként állapítsák meg, hogy az együttes adókezelés engedélyezésének évében előírt egyházi adókhoz viszonyítva az adók összegében 30%-nál nagyobb emelkedés nem mutatkozik-e. Ha a kivetett egyházi adók összege az együttes adókezelés engedélyezésének évében előírt egyházi adók összegét 30%-kal meg nem haladja, a m. kir. adóhivatal hatalmazza fel a községi elöljáróságot (városi adóhivatalt) az adónak az együttesen kezelt főkönyvben való előírására. Ha azonban az emelkedés a 30°/o-ot meghaladja, az egyházi adók együttes kezelésbe vonását mellőzni kell. Ez esetben utasítsa a m. kir. adóhivatal az érdekelt egyházközséget, hogy az adóknak az együttes kezelésbe vonására irányuló kérelmét a pénzügyigazgatóság útján terjessze elő. Köteles ezenkívül a m. kir. adóhivatal a községi e'öljáróságot (városi adóhivatalt) azonnal értesíteni, hogy a kivetett egyházi adóknak az együttesen kezelt közadók főkönyvében való előírását mellőzze s a lajstromokat az egyházközség részére küldje vissza. A pénzügyigazgatóság utasítsa a községi elöljáróságokat (városi adóhivatalokat), hogy a K. K. H. Ö. 18. §. (6) bekezdés alapján hozzájuk beterjesztett egyházi adókivetési lajstromok könyvelését a jövőben mindaddig mellőzzék, míg a m. kir; adóhivataltól arra engedélyt nem kapnak. A m. kir. adóhivatalokat utasítsa, hogy a hozzájuk beterjesztett egyházi adó előírási kimutatásokat beérkezésük után azonnal vizsgálják meg, s legkésőbb 8 nap alatt közöljék a községi elöljárósággal (városi adóhivatallal), hogy az egyházi adókivetési lajstromokat az együttesen kezelt közadók főkönyvében elkönyvelhetik-e. Félreértések elkerülése végett közlöm egyúttal az igazgatósággal, hogy a jelen rendeletem az egyházi adók együttes adókezelésbe való bevonása tárgyában 1939. évi november hó 25-én 165 898/ Vili szám alatt kiadott rendeletem hatályát nem érinti. Amennyiben tehát az egyházközségi adó a I0°/o-ot, ha pedig az egyházközség iskolát is tart fenn, az egyházközségi és iskolai adó együttesen az állami alapadók 30%-át meg nem haladja, ezeknek az adóknak az együttes adókezelésbe vonására irányuló kérelmet a pénzügyigazgatóság továbbra is saját hatáskörében bírálja el. Budapest, 1943. október 13. A miniszter helyett: Csutak s. k., államtitkár.* A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 26.578—1943. 1. ü. o. szám alatt kelt rendelete a segédlelkészek kongruáját az eddigi pótlékok eltörlésen mellett egységesen évi 2400 pengőben1 állapította meg, természetesen a helyi jövedelem beszámításával. Ezen összegből a segédlelkész kezeihez a miniszteri rendelet értelmében kifizetendő a helyi jövedelemmel együtt évi 1400 P, míg 1000 P a plébánosnak jár a segédlelkésznek nyújtott teljes ellátás fejében. E szerint tehát a segédlelkész havi készpénz fizetése 116.66 P. A káplánnak nyújtott teljes ellátás fejében mindezideig a minisztérium 700 P-t számított, mely összeg teherként fel volt véve a plébánia jövedelmi összeírásában. A tartásdíjat most a minisztérium 300 P-vel felemelte. Ezen 300 P-t az érdekeltek készpénzben, havi 25 P-s részletekben a kongruával együtt kapják kézhez. A jövedelmi összeírás tehát érintetlenül marad. Ezen káplán690. sz. Segédlelkészek fizetésélek újabb endezése.
