A Győri Püspökség Körlevelei, 1944
Tartalomjegyzék
19 járatok közelében, de egyharmad létszámban a közönség között kell elhelyezni. A rendfenntaitók feladata riadó esetén a kivonulást irányítani, a vakrémületet megakadályozni és a rendet fenntartani. Istentiszteletek alatt a templom ösz- szes kapui és ajtói könnyen nyithatók legyenek. A mentőszolgálatról úgy kell gondoskodni, hogy minden negyedik rend- fenntartó szolgálatost légoltalmi mentőtáskával kell ellátni, hogy szükség esetén a sérülteknek elsősegélyt nyújthassanak. Ezenkívül a rendfenntartó szolgálat kiegészítéseképen a kijáratokhoz vagy az óvóhelyhez vezető útvonalat irányjelző táblákkal kell ellátni. A templomok bejáratánál pedig ki kell függeszteni a riadómegtartási utasítást. Ennek tartalma: a) a légvédelmi riadó közlési módjának ismertetése; b) mit kell tenniök a híveknek riadó esetén; c) ha van óvóhely, hol van és milyen útvonal vezet oda. Mindezen rendelkezések végrehajtásáért a templom vezető lelkésze felelősséggel tartozik." Az esetleg keletkező vakrémület megakadályozása miatt szükségesnek látszik, hogy amennyiben a riasztás szentmise vagy egyéb ájtatosság közben történik, Tisztelendő Papjaim azt mindaddig folytassák, amíg a hívek a templomot el nem hagyják. 688. sz. Az egyházközségek a változott vi- Fizetésekszonyok között a fizetések és tisztelet- teietdiják^'i3^ összegét mindenhol fölemelik. fői- Ennek kapcsán közlöm : emelése. g megokolt és igazságos juttatásnak nem az a módja, hogy az alapfizetés és a megállapított tiszteletdíjat magá emelik. Ennek keresztülvitele sok ne- hézséget okozna már most is (pl. kon gruába beszámítás stb.). A helyes elintézési mód ez : a fizetés és a tisz teletdíj alapösszege megmarad és ennek bizonyos százalékát háborús pótlék cí mén adják a háború tartamára. A földadónak 23'2%-ról 40%-rí emelése során kétségek merültek fel vájjon az egyházi adók a fölemelt földadó alapján kivethetök-e. A vonatkozc pénzügyminiszteri rendelet ezt nem zárja ki. A rendelet csak az emelkedések mérvének megfelelően az egyházi adók együttes kezelésben való további tartá sát szabályozza. A m. kir. pénzügy miniszter úrnak e tárgyban 188.058] 1943. VIII. sz. és a kir. pénzügyigaz gatósághoz intézett rendeletét tájékozó dás végett közlöm: „Az egyházi adók együttes kezelésbe vonását a múltban azzal a kikötéssé engedélyeztem, hogy az egyházi adóka folytatólag addig lehet együttes kezelés ben tartani, míg az adók kivetési kulcsé nem emelkedik. Ezzel a kikötéssel azt a célt kívántam elérni, hogy amíg az egyházi adókat az egyházközség — az állami alapadók természetes növekedésén túl — nem emeli, s az egyházi adóteher lényegében változatlan marad, a terhelés mértékét az adóhatóságoknak újabb vizsgálat tárgyává tenni nem kell, s a község (város) azt együttes adókezelésben tarthatja. Az egyházi adók folytatólagos együttes kezelésbevonása során a köz ségeknek (városoknak) és a m. kir. adó hivataloknak évenkint tehát kizárólag az adó kivetési kulcsára kellett figyelemmel lenni, s amennyiben az adókulcs t t i 689. sz. , Egyház- községi adók * együttes j kezelés- ^ ben meghagyása. 1 > 1 t i r r
