A Győri Püspökség Körlevelei, 1942

Tartalomjegyzék

27

100U. sz. Az egyházi ének fokozottabb ápolása.

t

i

i

1

1

(

\

1

(

1

1

(

1

(

í

C

1

. *

Tisztelendő Testvérek!

Nap mint nap fülünkbe cseng az Anya- szentegyház buzdító szava: „Énekeljetek az Úrnak, zengjetek zsoltárokat az Ő nevének”, mert „jó dolog az Urat énekkel dicsérni, mert nagyok az Ö müvei és mélységesek az Úr gondolatai” (Zsolt. 91.). Mindent önmagáért teremtett az Isten, önnön dicsőségére, s ezt a dicsőséget kell hirdetnie minden lénynek s ezek minden cselekedetének. Isten dicsőségét kell hirdetnie a dalnak is, az ő szándékai kell hogy tükröződjenek minden-énekben is. Isten szándékát valósítja meg a pacsirta, mikor az égbe fúrja magát szárnyaló énekével. Isten szándéka szerint csendül a bölcsődal, a pásztor furulyája a nyáj mellett, éppenúgy mint a lakodalmas vígasság. Isten gondolatai azok a nemes és szent érzések, melyek a természet szavaként törnek elő szívünk- elkünk mélyéből: a családi élet vágya szerféle dalban keres megvalósulást, a lazaszeretet az önmagát feláldozó szerelttől a harci riadó harsogásáig számtalan snekben mozgatja meg szívünket-lelkün- ret és emeli fel hősi magaslatra.

Isten gondolatainak legszebb kifejezője, dicsőségének leghivatottabb hirdetője mé- ?is a vallásos ének. Benne tükröződik ilattvalói hódolatunk s fiúi ragaszkodásunk, esdeklő kérésünk s forró hálánk, egtisztább örömünk és legmélyebb bána- :unk. Amint nincsen egyetlen nép vallás

nélkül, úgy nincsen egyetlen nép sem szent énekek nélkül. Az Ószövetségből felséges áradatként zúdulnak szívünkre Dávid király páratlan szépségű zsoltárai, melyeknél magasztosabbat alkotni csak az Újszövetség egynémely Istentől ihletett férfia tudott.

Az ószövetségi zsoltáréneklés volt mintája az újszövetségi liturgikus éneknek. Nagy szent Gergely pápa nevéhez fűződik az új és tökéletesebb énekművészet, mely az újszövetségi hitigazságoknak lett ragyogó köntös'évé. A gregorián-ének másfélezer esztendő távolából is utolérhetetlen méltósággal fejezi ki az egyház gondolatait és érzelmeit. A pápai nyilatkozatok sora állapítja meg, hogy az egyházi ének annál megfelelőbb, minél jobban tudja megközelíteni a gregorián ének dallammenetét. És X. Pius pápa óta újra sürgeti mindegyik utódja, hogy a híveket alkalmas módon rá kell nevelni a szentmise és egyéb egyházi ténykedések alatt a gregorián együttes éneklésére. Ennek szükséges előfeltétele a szövegnek legalább tartalmi megértése, a latin szöveg hibátlan szótagolása, hangsúlyozása és kiejtése.

Az egyház hivatalos énekének, az énekkel kísért liturgikus cselekménynek két legfőbb hordozója nálunk a pap és a kántor. Az ő éneklésük lesz mintaképe, vonzó vagy taszító ereje a gregoriánéneknek. Áhítatos, átérzett, szépen tagolt