A Győri Püspökség Körlevelei, 1940

Tartalomjegyzék

47 nak, vagy a tagozat egyes osztályainak, illetőleg a népiskola ötödik, vagy hato­dik osztályának és a mezőgazdasági vagy továbbképző népiskolának látogatásától, valamint a 4. §. (2) bekezdésében meg­határozott gyakorlati gazdasági tanításban való részvételtől mentesíti. 6. §. (l) Az iskolai év a népiskolában szeptember hó 1. napjával kezdődik és augusztus hó 31. napján fejeződik be. (2) A gyermek a megállapított iskolá­zási kötelezettség egész tartama alatt az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. A fegyelmi jog gyakorlását a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendeletben szabá­lyozza. 7. §. (!) A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet. (2) A népiskola felső tagozatában, va­lamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónapig — rendszerint ok­tóber hó 15. napjától április hó 15. nap­jáig — tart. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a helyi társadalmi és gaz- gasági viszonyok figyelembevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem állami népiskolák tekintetében az iskola- fenntartónak, egyházi hatóság alatt álló népiskolák tekintetében pedig a fenntartó hatóságának meghallgatásával, illetőleg előterjesztésére legfeljebb három hónap­pal meghosszabbíthatja. (4) A kilencedik évben (4. § (2) be­kezdés) a szorgalmi idő összesen legfel­jebb 40 gyakorlati tanítási napra terjed­het; ezt a szorgalmi időt a vallás- és köz oktatásügyi miniszter osztja be. 8. §, (*) A királyi tanfelügyelő felment­heti a gyermeket a nyilvános népiskolába járás alól, ha a gyermek testi vagy szel­lemi fejlettsége korához képest fogyaté­kos, vagy ha a népiskolába járás a gyer­mek egészségét vagy biztonságát veszé­lyezteti. (2) Az (!) bekezdésben említett gyer­mekek oktatását és nevelését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel sza­bályozza. (3) Az a gyermek, akit a királyi tan- felügyelő a nyilvános iskolábajárás alól felmentett, köteles évenkint valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. Ezen a vizsgán az oktatási és nevelési ered­mény tekintetében alkalmazott mérték a nyilvános népiskolába járó tanulók részére meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a vizsgán az tűnnék ki, hogy az oktatás és nevelés nem volt kielégítő, a népiskola helyi hatósága a gyermek gondviselőjét a gyermek nyilvá­nos népiskolába való beíratására és jára­tására kötelezi. 9. §. j1) A királyi tanfelügyelő a szük­séghez képest hosszabb vagy rövidebb időre kizárja a gyermeket a nyilvános népiskolából, ha a) olyan testi fogyatkozása van, amely a tanulmányokban a megfelelő előhala- dást, avagy más gyermekekkel való együtt- tanulást lehetetlenné teszi, b) ragályos betegségben szenved, c) elmebeteg vagy gyengeelméjű, d) a többi gyermek erkölcsiségét ve­szélyezteti. (2) A nyilvános népiskolából kizárt gyermekek iskolázási kötelezettsége fenn­marad ; oktatásukat és nevelésüket a val­lás- és közoktatásügyi miniszter a belügy­miniszterrel egyetértésben rendelettel sza­bályozza. 10. §. (*) A népiskola tantervét és a gyakorlati gazdasági tanítás (4. §. (2) be­kezdés) anyagát a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter állapítja meg. (2) Egyházi hatóság alá tartozó nép­iskola tantervét a vallás- és közoktatás­

Next

/
Thumbnails
Contents