A Győri Püspökség Körlevelei, 1938

Tartalomjegyzék

2 A mostani pápa nyilatkozatai. Uralkodásunk folyamán Mi is már ismételten és pedig különös hangsúllyal elítéltük a fenye­getően növekvő istentelen mozgalmakat. Mikor segélyküldöttségünk 1924-ben visszatért az egye­sült szovjet köztársaságokból, az egész világhoz intézett beszédünkben nyilatkoztunk a kommu­nizmus ellen.1 Miserentissimus Redemptor,1 2 Quadragesimo Anno,3 Caritate christi,4 Acerta animi5 és Dilectissima Nobis6 kezdetű körleve­leinkben fölemeltük szavunkat az Oroszország­ban, Mexikóban, Spanyolországban dühöngő egy­házüldözések ellen. S még el sem némult az álta­lános világvisszhangja azoknak a szavaknak, amelyeket az elmúlt évben a katolikus sajtó világkiállításának megnyitásakor, a spanyol me­nekültek fogadásakor és karácsonyi főpapi rádió­üzenetünkben mondottunk. Sőt az egyháznak legkonokabb ellenségei, akik Moszkvából irányít­ják a harcot a keresztény kultúra ellen, szaka­datlan támadásaikkal, a szó és a tettek erejével tanúskodnak ama tény mellett, hogy a pápaság hűségesen védi a mai korban is a keresztény vallás szentélyeit s gyakrabban és hatásosabban muta­tott rá a kommunista veszedelemre, mint bármely világi közhatalom. Szükség van újabb kárhoztató okmányra. Ámde ismételt atyai intelmeink ellenére, ame­lyeket ti — Tisztelendő Testvérek — legnagyobb megelégedésünkre hűen átvettetek és külön és közös pásztorlevelekben híveitek lelkére kötötte­tek, a veszedelem ügyes agitátorok munkája nyomán napról-napra növekszik. Ugyanazért kö­telességünknek tartottuk újra fölemelni szavun­kat még ünnepiesebb formában, külön okmány­ban, amint szokása ennek az Apostoli Szentszék­nek, mint az igazság tanítómesterének. Meg­tettük azért is, mert ilyen külön okmánynak meg­jelenése az egész katolikus világ általános óhaja volt. Reméljük, hogy szavunk visszhangja eljut mindenhova, ahol még előítéletektől mentes és az emberiség javát akaró szívek dobognak. 1 1924 dec. 18. : Acta A. S. vol. XVI. pp. 494—415. 2 1928 máj. 8. : A. A. S. vol. XX. pp. 165—178. 3 1931 máj. 15. : A. A. S. vol. XXIII. pp. 177—228. 4 1932 máj. 3. : A. A. S. vol. XXIV. pp. 177—194. 5 1932 szept. 29. : A. A. S. vol. XXIV. pp. 321—332. 6 1933 jún. 3. : A. A. S. vol. XXV. pp. 261—274. Annál inkább várhatjuk azt, mert szavainkat már fájdalmasan megerősítik a fölforgató eszmék keserű gyümölcsei, amelyeket előre láttunk és megjósoltunk. Hiszen borzalmas mennyiségben tapasztalhatók már azokban az országokban, ahol a kommunizmus uralkodik s komolyan fenyegetik a világ összes országait. Azért most mégegyszer rövid összefoglalásban kifejtjük a kommunizmus tételeit, amint leginkább a bol- sevizmusban jelentkeznek, úgyszintén a propa­ganda módszereit; viszont velők szembeállítjuk az egyháznak világos tanítását s hangsúlyozottan rámutatunk az eszközökre, amelyekkel a keresz­tény kultúra, az egyedül valódi emberi társada­lom, a sátáni csapástól megmenthető s az emberi­ség javára tovább fejleszthető. II. A kommunizmus tana ús gyümölcsei. Hamis eszménye. A mai kommunizmus — szorosabb értelem­ben véve mint a megelőző idők hasonló áram­latai — legbensőbb velejében valami hamis megváltás eszméje szunnyad. Minden tantételét és tevékenységét a munka terén való igazságos­ságnak, egyenlőségnek és testvériségnek ál­eszménye járja át s bizonyos hamis miszticizmus kíséri, mely a kába ígéretektől elszédített tömegekbe ragályos lelkesedést önt, különösen a mi korunkban, amikor a földi javak hiányos elosztottsága folytán nagy a nyomorúság. Sőt úgy állítja be magát, mint a gazdasági haladás megindítóját. Pedig ha tényleg van valahol ilyen eredménye, azt egészen más okokkal kell magya­rázni. Az ipari termelés fokozását oly országok­ban, ahol azelőtt majdnem teljesen hiányzott, lehetővé tették a mérhetetlen természeti kincsek, a legdurvább eszközök alkalmazásával óriás tömegek munkába állítása és az aránytalanul csekély fizetés. Marx materialista fejlődéstana. A kommunizmusnak csábító külsőségekbe öl­töztetett tana lényegében a már Marx által hir­detett bölcseleti és történeti materializmus alap­elvein épül föl. Maguk a bolsevista szellemi vezé­rek dicsekesznek vele, hogy ők a Marx-féle tan egyedül hiteles magyarázói. E tan szerint egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents