A Győri Püspökség Körlevelei, 1938
Tartalomjegyzék
9 Nr. 391. Sua Sanctitas pro stipe Petriana grates exhibet. II. Segreteria di Stato di Sua Santita. Dal Vaticano, die 31 Decembris 1937. No. 166428. Exc.me ac Rev.me Domine, Insignis pietatis officia, quae Petriana stips in dioecesi ista corrogata (Pengő 2.600) erga Augustum Pontificem nuper obtestata est, grata eidem obtigerunt atque haud exiguae delectationis argumentum. Auxilia enim Apostolicae Sedi tulistis, quae arduis praesentis temporis acerbitatibus magno necessitatum cumulo urgetur, ideoque de confirmatione incrementisque religionis bene meriti estis. Sanctitas Sua de huiusmodi munere gratias tibi, clero et populo isti exsolvit quam maximas atque vobis libentissime Apostolicam Benedictionem impertit, quae divinae miserationis effusa munera devocat, ut Christiana prosperitate floreatis. Interea qua par est observantia me profiteri gaudeo Excellentiae Tuae addictissimum E. CARD. PACELL1. Exc.mo ac Rev.mo Domino D.no Stephano Breyer Episcopo Jaurinensi Jaurinum. Krisztusban Kedves Híveim ! Mikor a farsangi napok után ismét ránk köszönt a nagybőjti szent idő, úgy érezzük magunkat, mint akik a vásár zsivajából belépnek a templom áhítatos csendjébe, hol minden isten felé emel és bűnbánatra int. Ennek a templomnak küszöbén az Apostol szavaival köszöntelek benneteket, Kedves Híveim : „Kegyelem nektek és békesség az Atya Istentől és a mi Urunk Jézus Krisztustól, ki önmagát adta bűneinkért, hogy kiragadjon minket a jelen gonosz világból, Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint“ (Gál. 1, 3.). Szívem hő óhaja, hogy a nagyböjt mindnyájunk számára a kegyelem ideje legyen, mikor mennyei Atyánk akarata szerint őszinte bűnbánattal gazdagon merítünk az isteni irgalom forrásaiból, és „Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől“ (Ján. I. 1, 7.). ■ A lélektisztítás nagy művének középpontjában isteni Üdvözítőnk áll, ki „a minket vádoló okmányt, mely ellenünk szólt, megszüntette, eltette az útból és feltűzte a keresztre“ (Kol. 2, 14.), s „önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól“ (Tit. 2, 14.). „Önmagát adta“ —halljuk újra meg újra az írás szavát. Isteni Üdvözítőnk egész élete önátadás volt; átadta magát a mennyei Atya akaratának már a Szent- háromság örök terveiben, átadta magát 392. sz. A főpásztor nagyböjti szózata a hívekhez.
