A Győri Püspökség Körlevelei, 1937
Tartalomjegyzék
38 lékébe tartozik, vagy ahol a különböző felekezetűek olyan nagy számban élnek, hogy az eddig iskolával nem bíró egyház is legalább két tanerős népiskolát be tudna népesíteni, amennyiben ennek anyagi feltételei adva vannak, hajlandó leszek a népiskolai hiányok megszüntetését felekezeti iskola bővítésével vagy új felekezeti iskola létesítésének támogatásával is előmozdítani. Olyan esetekben, amidőn a különböző felekezethez tartozó tankötelesek okozzák valamely hitfelekezeti iskola zsúfoltságát, s a másvallású tanulók részére legalább részben osztott hitfelekezeti iskola nem létesíthető, községi, vagy a község szegénysége esetén állami iskola létesítésével kívánom a fennálló zsúfoltságot megszüntetni, olyan módon azonban, hogy a létesítendő községi vagy állami iskolának az oktatásügyi érdekek megóvása végett a meglévő hitfelekezeti iskolával osztály megosztás szerint együtt kell működnie. Az ilyen egy tanítós, de hitfelekezeti iskolával együttműködő állami vagy községi iskolában olyan tanító fog alkalmaztatni, aki az iskolával nem bíró egyház híve, s azzal a kötelezettséggel, hogy az egyház által kívánt ténykedéseknek megállapodásszerű elvállalására is köteleztetik. Amidőn az iskolafejlesztések és építkezések során alkalmazni kívánt fontos és az akció sikere érdekében feltétlenül érvényesítendő elveket Méltóságod nagybecsű tudomására hozni szerencsém van, legyen szabad tisztelettel kérnem Méltóságod hathatós támogatását olyan értelemben, hogy a bölcs vezetése alatt működő iskolafenntartó egyházközségeket a fentiek szem előtt tartására utasítani mél- tóztassék. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. — Budapest, 1937. évi május hó 8-án. Hóman s. k.“ A rendes bíróságok egymástól eltérő jogerős határozatokat hoztak abban a kér-, désben, hogy az egyházi adó az egyház- község ellen vezetett végrehajtás során lefoglalható-e? A m. kir. Kúria elnöke a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre a Te. 128. § ának 2. pontja alapján szükségesnek találván, azt a jog- egységi tanács elé utalta. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 88. számú polgári döntvénye. Határozat: Az egyházi adó (hitközségi adó) a bevett felekezetekhez tartozó egyházközség (hitközség) ellen vezetett végrehajtás során nem foglalható le. Indokolás: A bevett vallásfelekezetek működésének a törvények rendelkezéseiben is elismert közérdekű volta és az általuk megvalósítandó feladatok nagy erkölcsi jelentősége vezet szükségképen annak a jogi felfogásnak a kialakulásához, hogy a bevett vallásfelekezetek főképen közérdekű feladatainak megvalósítása nem csupán a magánjog, hanem elsősorban a közjog jogszabályainak a segítségével biztosítandó. Ehhez képest a bevett vallásfelekezetek vagyonának az állaga és jövedelmei, mint közjogi alapú és közjogi célú vagyontárgyak, a magánjogi forgalomképesség és ebből folyóan a magánjogi címen keletkezett tartozásokért való lefoglalhatóság szempontjából sem bírálhatók el merőben az 1881 :LX. t.-c.-ben, valamint, az azt kiegészítő jogszabályokban foglalt végrehajtási szabályok szerint. Kifejezésre jut az említett jogelv a m. kir. Kúria 81. számú teljes ülési határozatában is (P. H. T. 31. sz.), amely kimondotta, hogy ha a perbíróság a kielégítési végrehajtást római vagy görög ka1031. isk. sz. A Kúria jogegységi tanácsának iöntvénye egyházi adó tárgyában.
