A Győri Püspökség Körlevelei, 1935
Tartalomjegyzék
54 főleg pedig az intézet fokozatosan romló anyagi helyzete a nyugdíjak és káplántartási díjak újabb szabályozását, a bevételek fokozását és ennek megfelelően az alapszabályok módosítását teszik szükségessé. Mindezek a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. Ezen elnöki bevezető után a közgyűlés áttért a tárgysorozatra. I. Az 1935. évi szükséglet és fedezet. A bemutatott költségvetés szerint az 1935. évi szükséglet a következő: 1. Nyugdíjakra ..................... 44000 P 2. Kisegítő káplánok fizetésére és tartásdíjára (jelenleg 10 kisegítő van)..................... 8000 P 3. Házfenntartásra és kezelési költségekre........................... 3000 P Összesen: 55000 P Fedezet: 1. Kamatok és házbérek . . 1200 P 2. A nagyjavadalmasok hozzájárulása ................................ 40 00 P 3. A papság hozzájárulása . . 20000 P 4. Államsegély..................... 15 400 P 5. Misestipendiumok és templompénztárak ..................... 18 00 P 6. Hátralékokból .... 2000 P Összesen: 44400 P A hiány ................................ 10600 P Mi vel ez a költségvetés csak akkor állja meg helyét, ha a nyugdíjintézet bevételei és kiadásai a múlt évi keretekben mozognak, azért a közgyűlés a következő határozatokat hozta: 1. A múlt évre a központi bizottság által megállapított nyugdíjak (1. VI. sz. köri. 51. lap) a jelen 1935. évre is érvényben maradnak, mégis azzal, hogy az elhunyt Schilhan Marcell helyébe folyó évi október hó 1-től kezdve Gombos Géza dunaalmási plébános lép, akinek nyugdíja az év utosó negyedére 500 P-ben állapíttatik meg, Havrdnek Viktor pedig megkapja egész évi nyugdíját. 2. A nyugdíjintézeti tagok, tekintet nélkül a jövedelmeikben esetleg beállott változásokra, a múlt évre kivetett járulékot kötelesek befizetni. 3. Az alapkezelő kanonok úr felhatal- maztatik, hogy a Fetser Antal jubileumi alapból, amelynek 1934 végén 11562*65 P tőkéje volt, a hiány fedezésére szükséges összeget felhasználhassa. II. A nyugdíj új megállapítása. A közgyűlés a kérdés alapos megvitatása után továbbra is fenntartandónak ítélte azt az alapszabályok 8. §-ában lefektetett elvet, hogy mindenki számára, bármilyen fiatalon válik is munkaképtelenné, biztosítani kell a legelemibb megélhetést, viszont a hosszabb szolgálatot is honorálni kell, azért az 1936. évtől kezdődőleg a nyugdíjak nagyságát a következőképen állapította meg: 1. A kezdő nyugdíj, 1 — 10 évig, tekintet nélkül a szolgálati évekre, évi 1500 P. 2. Az évi 1500 P kezdő nyugdíj a betöltött 10. szolgálati évtől a betöltött 40. szolgálati évig bezárólag évi 40 P-vel évi 2700 P-ig emelkedik. 3. Az évi 1500 P kezdő nyugdíj a betöltött 10. áldozópapi évtől a betöltött 40. áldozópapi évig bezárólag a nyugdíjas állapotban is emelkedik, de csak a fenti összeg 50°/o-ával, vagyis évi 20 P-vel. 4. A központi bizottság felhatalmaztatik, hogy a jog szerint járó nyugdíjat egyeseknél, mérlegelve az intézet anyagi helyzetét és az illetők személyi körülményeit, leszállíthassa. Felhatalmaztatik arra is, hogy huzamosobb betegség vagy más méltánylást igénylő körülmények fennforgása esetén a szegényebb nyugdíjasoknak az intézet anyagi helyzetéhez mérten segélyt adhasson.