A Győri Püspökség Körlevelei, 1935
Tartalomjegyzék
55 III. Káplántartási és fizetési segély. A közgyűlés határozatai: 1. A káplánfizetést szolgálatképtelenség esetén a nyugdíjintézet pénztára viseli. 2. A káplántartás maximális összege évi 700 P. Erre az összegre azonban csak az tarthat igényt, akinek megállapított évi tiszta jövedelme a lelkészi kongruát, 2176 P-t nem haladja meg. Akinek megállapított évi tiszta jövedelme a lelkészi kong- ruánál, 2176 P-nél több, de 2876 P-nél kevesebb, csak az utóbbi összeg és a tiszta jövedelem közötti különbözetre tarthat igényt. A központi bizottság azonban felhatalmaztatik arra, hogy ilyen esetekben, ha a nyugdíjintézet anyagi helyzete megengedi, a káplántartási segélyt megokolt kérelemre a maximális 700 P-ig felemelhesse. IV. A fedezetről való gondoskodás. A nyugdíjintézet költségvetése a II. és III. pontban vállalt kötelezettségek és az eddigi bevételek mellett 12—13000 P hiányt mutat. A hiány kiküszöbölésére és általában a nyugdíjintézet bevételeinek fokozására többféle terv merült fel. A közgyűlés valamennyit megvizsgálta, de csak egyet talált jelenleg elfogadhatónak: a nyugdíjintézeti tagok fokozottabb megadóztatását és pedig a progresszivitás alapján úgy, hogy akiknek megállapított évi tiszta jövedelmük 3000 P-n alul van, 4%-ot, akiknek megállapított évi tiszta jövedelmük 3000 P-n felül van, 5%-ot fizessenek. Az így előálló bevételi többlet remélhetőleg elég lesz a hiány fedezésére. Egyben azonban felhatalmazta a központi bizottságot arra, hogy ezt a százalékot, ha az intézet viszonyai megengedik vagy a felemelt százalék fenntartása nem látszik szükségesnek, arányosan leszállíthassa. V. A járulék kivetésének alapja. Az alapszabályok 21. §-ának a) pontja azt mondja, hogy „a plébánosok és h. plébánosok a haszonélvezetükben levő lelkészi javadalomnak az 1896. évi hiteles országos kongruaösszeírás, illetve az időközi változások következtében a központi bizottság által megállapított évi tiszta jövedelem, valamint az élvezett korpótlék után" fizetik a megállapított százalékot. A gyakorlatban ezt a pontot úgy értelmeztük, hogy a tiszta jövedelem megállapításánál alapul vettük a kongruaösszeírás tételeit, de az értékeket évről-évre újra állapítottuk meg a természetbeni járandóságok, gabonahaszonbérek váltakozó ára szerint. Ez a pont már az alapszabályok megalkotásánál erős vita tárgyát képezte és azóta is ismételten kifogás tárgyává tétetett. Többféle óhaj merült fel. Az egyik, hogy a kivetés alapja a kongruaátértéke- lés alapján megállapított tiszta jövedelem legyen. A másik, hogy az állami adót kellene kivetési alapul elfogadni. A harmadik, hogy a javadalmi földek értékelésénél a kát. tiszta jövedelem vétessék alapul. A közgyűlés a bemutatott adatok alapján megállapította, hogy az összes felmerült tervek és javaslatok közül az igazságot legjobban az eddigi gyakorlat közelíti meg, azért azt továbbra is fenntartja. Egyben elrendelte, hogy a folyó évről új jövedelmi vallomások készíttessenek és megbízta a központi bizottságot, illetve annak elnökét, hogy erre vonatkozólag a szükséges intézkedéseket tegye meg. VI. A nyugdíjintézet kapcsolatai a burgenlandi papsággal. Az elcsatolás Után a burgenlandi papok nagyobb része kérte, hogy továbbra is megmaradhasson a nyugdíjintézet kötelékében. Kérésüket a központi bizottság szívesen teljesítette. A járulékok rendesen befolytak ; az intézet fizette az esedékes nyugdíjakat mindaddig, amíg a burgenlandi papság nyugdíjügye állami rendezést nem
