A Győri Püspökség Körlevelei, 1934
Tartalomjegyzék
40 jobban szereti, vagy ha igazságtalanul és szívtelenül bünteti. Szeressétek a gyermekeket. Soha senki sem tud olyan hálás lenni, mint épen a gyermek. Nincs szebb kép, mint mikor a nyugalomba vonult tanítót volt tanítványai fölkeresik s a legőszintébb hála jeleivel halmozzák el. Ha már mindenki elfelejtett, tanítványaid akkor is emlegetni fognak és hálás szívvel áldják emlékedet. A tanító nevelő és oktató munkája csak akkor lesz igazán eredményes, ha karöltve jár vele a szülői ház nevelő munkája, ha az iskola és az otthon a lehető legszorosabb kapcsolatba lépnek egymással. Hiábavaló a tanító minden erőlködése, ha a gyermek mást lát és hall otthon, mint az iskolában, ha az iskolában fegyelem alá fogják, otthon pedig s :abadjára engedik, ha az iskolában munkára szorítják, otthon azonban nem ösztökélik a tanulásra. Hiábavaló a legideálisabb tanítói munka is, ha az iskola építő munkáját lerontja az otthon. Épen ezért tekintse minden tanító legszentebb kötelességének keresni az érintkezést a szülőkkel és megteremteni a legszorosabb kapcsolatot az iskola és a szülői ház között. Ha a gyermek hanyag, vagy magaviseleté kifogás alá esik. hivassa el a szülőt és beszélje meg vele a gyermek lelki világában észlelt jelenségeket és változásokat, szoktassa hozzá a tanító a szülőket, hogy hívás nélkül is bármikor bizalommal jöhetnek és érdeklődjenek is gyermekeik előrehaladása és magaviseleté iránt. Tartsanak szülői értekezleteket még a legkisebb faluban is. Értessék meg a szülőkkel, milyen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy az iskola és a szülői ház nevelői munkája egy úton haladjon. Beszéljék meg az iskola és a szülői ház közös teendőit. Oktassák ki a tanítók a szülőket, hogy az iskola munkáját ne keresztezzék, ellenkezőleg a legteljesebb megértéssel támogassák, mert gyermekeik lelki és szellemi életének harmonikus fejlődése ezt egyenesen megköveteli. Bizonyos, hogy mindez áldozatba, munkába é< időbe kerül. De az is bizonyos, hogy enélkül ma célravezető, eredményes munkát elképzelni sem lehet. Már pedig fontos nemzeti érdekek követelik, hogy az iskola és az otthon közös munkájának eredményeképen tiszta lelkű, világos eszű és egészséges testű nemzedék kerüljön ki az iskolából. A plébános mellett a tanító a nép természetszerű, hivatásos vezére és az evangélium világi apostola. Ennek a közös hivatásnak a gondolata kapcsolja össze a pap és tanító lelkét, erősítse és ápolja köztük a legszebb harmóniát. Szeretettel kérlek benneteket, kedves tanítóim, hogy tisztelettel és bizalommal viseltessetek a hivek lelki vezetői, a lelki- pásztorok iránt. Felejtsük és bocsássuk meg egymás hibáit és gyarlóságait. Becsüljük meg egymás értékeit és jóakaratát. Az egy hit, az egy Egyház, az egy haza egyesítse a papot és tanítót még áldozatok árán is a legszorosabb közös munkára. Vigyázzatok, mert a megnemértés és civódás keserű ízt lop a hivek leikébe és lerontja a lelkipásztori és tanítói munka összes eredményét. A tanító aránylag fiatalon áll be az élet munkájába. Tele van a lelke eszmékkel és ideálokkal, de nincs megfelelő élet- tapasztalata. Ezt nem könyvekből, hanem csak tapasztalt és bölcs emberek vezetése mellett lehet megszerezni. Épen ezért fiatal tanítóim, arra kérlek benneteket, hogy az élet útjára lépve bízzátok magatokat a lelkipásztor és az idősebb kollégák irányítására mind a tanítás és a nevelés munkájában, mind pedig a tanító társadalmi tevékenységében. Ti pedig, akik évek munkájában gazdag tapasztalatokat gyűjtöttetek, fogadjátok szeretettel fiatal
