A Győri Püspökség Körlevelei, 1929

Tartalomjegyzék

V. 992. sz Az Estei házy-hit- bizománj kegy ura­sága alá tartozó templo­mok pénz tárának igénybe­vétele. 993. sz Iskolák fenn­tartásánál a jog- gyakorlat biztosí­tandó. Gyakorlati esetekből kifolyólag újból ■hangsúlyozom az 1912-ik évben 1516. i sz. a. kiadott püspöki rendeletet, amely az Esterházy-féle hercegi hitbizomány ma­gas kegyurasága alá tartozó plébániákban -a templompénztár igénybevételének mód­ját szabályozza. Amióta a politikai községek által rend­szeresen kivethető községi pótadók az ál- ! lami adóknak 50%-ában állapíttattak meg, egyes helyeken, ahol a róm. kath. jellegű elemi népiskolák fenntartója a politikai község, az a helytelen és a kath. hívek anyagi érdekeire nézve rendkívül sérelmes eljárás kezd kialakulni, hogy az iskolai szükségleteket nem a politikai község fedezi a községi pótadóból, hanem ezek­nek a szükségleteknek a fedezésére egyház- községi iskolai adó vettetik ki. Miután pe­dig a róm. kath. jellegű iskolák fenntartá­sához általában csak a róm. kath. vallásu adófizetők terhelhetők meg egyházközségi iskolai adóval, mind sűrűbben és sűrűb­ben adatnak be fellebbezések a nem kath. adózók, nem kath. jogi személyek és vállalatok részéről a reájuk szintén kirótt egyházközségi iskolai adók ellen. S meg­történhetik, hogy az illetékes hatóságok nem teszik vizsgálat tárgyává, hogy ki — az egyházközség vagy a politikai köz­ség-e — a helyi róm. kath. iskolának a fenntartója, hanem minden további nélkül helyt adnak a nem kath. adózók felleb­bezésének, minek következtében a nem kath. adózók az iskolafenntartáshoz való hozzájárulás alól mentesülnek és az összes iskolafenntartási költségek egyedül a kath. adózókra háramlanak át. Hogy ez aztán a kath. adózókra milyen terhet jelent, annak jellemzéséül csak az egyik község­nek esetét említem fel, ahol a róm. kath. iskolák fenntartója a hosszú évtizedeken át kifejlődött gyakorlat szerint a politikai község, azonban az előlemlített okok miatt néhány éve az iskolafenntartási szükség­letek nem a községi pótadóból, hanem külön kivetett iskolai adóból fedeztetnek. Ebben a községben az idők folyamán a nem kath. vallásuak tulajdonába került ingatlanok mintegy 7000 kát. holdat tesz­nek ki, mig a kath. adófizetők tulajdoná­ban alig 3000 kát. hold van. Ha a nem kath. adózók fellebbezésének helyt fognak adni, akkor ebben a községben iskolai adónak a kivetése mellett a régi jogszerű gyakorlattal szemben ennek a 3000 kát. holdnak a tulajdonosai fognak kénysze­rülni egyedül viselni azt az iskolafenntar­tási terhet, amelyet jogszerint a község­ben adózó 10.000 kát. hold tulajdonosai tartoznak községi pótadójukkal viselni. Az egyházközségek szerzett jogait és híveink anyagi érdekeit is megvédendő,

Next

/
Thumbnails
Contents