A Győri Püspökség Körlevelei, 1928
Tartalomjegyzék
31 1295. isk. SZ. ; Takarékos- sági nap az iskolákban. 1 1 1 1 1 1 2722. sz. A .Magyar hét* pártolása. A takarékosság az egyén és a nemzet anyagi boldogulásának egyik legfontosabb alapköve. Az egyén minden megtakarított fillérje a nemzeti jólétet is előmozdítja. A takarékosságra már az iskolában rá kell nevelni az ifjúságot. A nm. vallásos közoktatásügyi miniszter ur 2951/1928. eln. számú rendeletével egyezően elrendelem tehát, hogy jövőben a főhatóságom alá tartózó minden fokú iskolában minden év október hó 31-én takarékossági nap tartassák és e napon az iskola egyik tanára, illetőleg tanítója ismertesse a tanulók előtt a takarékossági nap nemzet- gazdasági jelentőségét és buzdítsa a tanulókat a takarékosságra. Az e napon előadott minden egyes tantárgyban kínálkozó alkalmat kapcsolatba kell hozni a takarékossággal. A takarékossági nap nem dologtalan- ság, hanem a munka napja kell, hogy legyen. Azért e napon az előadások nem szünetelhetnek, a takarékosságra való nevelésnek az előadások keretében kell történnie. Ha október 31-ike vasárnapra esik, a takarékossági nap előtte való tanítási napon tartandó meg. A takarékossági nap elrendelése bejegyzendő a Rendszabályok 216. lapján a tanügyi határidők közé. Ezzel kapcsolatban a lelkészkedő papságot is felhívom, hogy első sorban a takarékossági napot megelőző vasárnapon, de más adandó alkalommal buzdítsák híveiket a takarékosságra. A m. kir kereskedelmügyi miniszter ur folyó évi november hó 3-tól 11-ig az ország egész területén Magyar Hetet tartat,-amelynek legközelebbi célja a magyar ipari termékeknek a magyar közönséggel való megismertetése és megkedveltetése, távolabbi célja pedig a hazai ipari termékék fokozottabb fogyasztásának előmozdításával a nagyarányú munkanélküliség enyhítése és a külkereskedelmi mérleg folyton fokozódó passzivitásának csökkentése. Tekintettel az ügy országos jelentőségére, felhívom a lelkészkedő papságot, hogy a Magyar Hétre híveik figyelmét felhívni és a mozgalom célját egyébként is tőle telhetőleg előmozdítani szíveskedjék. Az 1927. XXI. t. c. 1. §-nak 16. pontja értelmében betegségi biztosításra kötelezettek a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezet által fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek alkalmazottai, a 18. pont szerint pedig az egyesületek és társulatok, az alapok és alapítványok alkalmazottai is. Ezek a törvényszakaszok a m. kir. népjóléti miniszter úr 1154. eln. b—1928. sz. rendelkezése szerint úgy ér- telmezendők, hogy a szoros értelemben vett egyházi hatóságok és hivatalok alkalmazottai (pl. egyházmegyei vagy plébánia hivatalok alkalmazottai) tekintet nélkül arra, hogy lelkészek-e vagy világiak, általában nem esnek biztosítási kötelezettség alá. Ebben a minőségükben tehát nem kötelezettek a biztosításra a segédlelkészek sem, még ha egyházi javadalmuk nincs is. Az egyházak által fenntartott, vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek alkalmazottai azonban általában a kötelező biztosítás hatálya alatt állnak, kivéve az egyházi javadalommal ellátott lelkészeket és szerzeteseket. így tehát biztosításra kötelezettek pl. az egyházak által fenntartott iskolák, papnevelő intézetek, árvaházak, stb. lelkészi, vagy világi minőségű, nem egyházi javadalmas, vagy szerzetes alkalmazottai. A biztosítási kötelezettség nem terjed ki a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó azon alkalmazottakra, akik betegség 2723 sz Az egyházi alkalmazottak kötelező betegségi és baleseti biztosítása tárgyában.
