A Győri Püspökség Körlevelei, 1928

Tartalomjegyzék

31 1295. isk. SZ. ; Takarékos- sági nap az iskolák­ban. 1 1 1 1 1 1 2722. sz. A .Ma­gyar hét* pártolása. A takarékosság az egyén és a nemzet anyagi boldogulásának egyik legfonto­sabb alapköve. Az egyén minden meg­takarított fillérje a nemzeti jólétet is elő­mozdítja. A takarékosságra már az iskolában rá kell nevelni az ifjúságot. A nm. vallás­os közoktatásügyi miniszter ur 2951/1928. eln. számú rendeletével egyezően elren­delem tehát, hogy jövőben a főhatóságom alá tartózó minden fokú iskolában minden év október hó 31-én takarékossági nap tartassák és e napon az iskola egyik tanára, illetőleg tanítója ismertesse a ta­nulók előtt a takarékossági nap nemzet- gazdasági jelentőségét és buzdítsa a ta­nulókat a takarékosságra. Az e napon előadott minden egyes tantárgyban kí­nálkozó alkalmat kapcsolatba kell hozni a takarékossággal. A takarékossági nap nem dologtalan- ság, hanem a munka napja kell, hogy legyen. Azért e napon az előadások nem szünetelhetnek, a takarékosságra való ne­velésnek az előadások keretében kell tör­ténnie. Ha október 31-ike vasárnapra esik, a takarékossági nap előtte való tanítási napon tartandó meg. A takarékossági nap elrendelése bejegy­zendő a Rendszabályok 216. lapján a tan­ügyi határidők közé. Ezzel kapcsolatban a lelkészkedő pap­ságot is felhívom, hogy első sorban a takarékossági napot megelőző vasárnapon, de más adandó alkalommal buzdítsák hí­veiket a takarékosságra. A m. kir kereskedelmügyi miniszter ur folyó évi november hó 3-tól 11-ig az ország egész területén Magyar Hetet tar­tat,-amelynek legközelebbi célja a magyar ipari termékeknek a magyar közönséggel való megismertetése és megkedveltetése, távolabbi célja pedig a hazai ipari termé­kék fokozottabb fogyasztásának előmoz­dításával a nagyarányú munkanélküliség enyhítése és a külkereskedelmi mérleg folyton fokozódó passzivitásának csök­kentése. Tekintettel az ügy országos jelentő­ségére, felhívom a lelkészkedő papságot, hogy a Magyar Hétre híveik figyelmét felhívni és a mozgalom célját egyébként is tőle telhetőleg előmozdítani szíveskedjék. Az 1927. XXI. t. c. 1. §-nak 16. pontja értelmében betegségi biztosításra kötelezet­tek a törvényesen bevett és a törvénye­sen elismert vallásfelekezet által fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vál­lalatok és üzemek alkalmazottai, a 18. pont szerint pedig az egyesületek és tár­sulatok, az alapok és alapítványok alkal­mazottai is. Ezek a törvényszakaszok a m. kir. népjóléti miniszter úr 1154. eln. b—1928. sz. rendelkezése szerint úgy ér- telmezendők, hogy a szoros értelemben vett egyházi hatóságok és hivatalok alkalma­zottai (pl. egyházmegyei vagy plébánia hivatalok alkalmazottai) tekintet nélkül arra, hogy lelkészek-e vagy világiak, ál­talában nem esnek biztosítási kötelezettség alá. Ebben a minőségükben tehát nem kötelezettek a biztosításra a segédlelkészek sem, még ha egyházi javadalmuk nincs is. Az egyházak által fenntartott, vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üze­mek alkalmazottai azonban általában a kötelező biztosítás hatálya alatt állnak, ki­véve az egyházi javadalommal ellátott lel­készeket és szerzeteseket. így tehát biz­tosításra kötelezettek pl. az egyházak által fenntartott iskolák, papnevelő intézetek, árvaházak, stb. lelkészi, vagy világi minő­ségű, nem egyházi javadalmas, vagy szer­zetes alkalmazottai. A biztosítási kötelezett­ség nem terjed ki a nem állami tanszemély­zet országos nyugdíjintézetének kötelékébe tartozó azon alkalmazottakra, akik betegség 2723 sz Az egy­házi alkal­mazottak kötelező betegségi és baleseti biztosítása tárgyában.

Next

/
Thumbnails
Contents