A Győri Püspökség Körlevelei, 1928
Tartalomjegyzék
32 esetében illetményeiket legalább 6 hónapon át kapják (1927. XXI. t. c. 7. §. 1. bekezdése), valamint azokra a tisztviselői és hasonló minőségben foglalkoztatott alkalmazottakra sem, akiknek javadalmazása 3600 pengő, illetőleg havi 300 pengő összeget meghalad. (1927. évi XXI. t. c. 3. §.) Azoknak az egyházi javadalmat nem élvező lelkészeknek biztosítási kötelezettsége, akik illetményeiket nem egyházi forrásból kapják, akkor áll fenn, ha olyan intézmény keretében teljesítenek szolgálatot, amely az 1927. évi XXI. t. c. 1. §-a értelmében (fentidézett 16. és 18. pont) biztosítási kötelezettség alá esik. A biztosítási kötelezettség alól általában mentesülnek az államnak, a törvény- hatóságoknak és a községeknek hivatalaiban, valamint az általuk fenntartott vagy kezelt intézményekben vagy intézetekben (pl. az iskolákban) foglalkozó azon alkalmazottak, akik betegség esetén illetményeiket legalább 6 hónapon át megkapják. A most ismertetett módon a biztosítási kötelezettség fennáll abban az esetben is, ha munkavállalás csak átmenetileg, ideiglenesen vagy kisegítésképen történik s ezt a kötelezettséget nem érinti az, hogy a javadalmazás készpénzből vagy természetben adott egyéb szolgáltatásokból, vagy mindkét nemű szolgáltatásból áll-e. A hivatkozott törvény 5. §-a értelmében betegségi biztosításra kötelezettek nemre, korra, állampolgárságra és a javadalmazás nagyságára való tekintet nélkül a háztartási alkalmazottak, akik a háztartásban vagy a család körében javadalmazás fejében rendszeresen és munkaerejüket egészben vagy túlnyomó részben igénylő személyes szolgálatokat teljesítenek (házvezetőnők, házicselédek, nevelők, társalkodók, felolvasók, ápolók, magánkocsisok, háziszolgák, portások, stb.). A házmesterekre és gazdasági cselédekre azonban nem terjed ki a betegség elleni biztosítási kötelezettség. Nem terjed ki továbbá a törvényesen bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek lelkészeire és mindkét nemű szerzetesrendek tagjaira. Kivétetnek e szabály alól azok a lelkészek, kik egyházi javadalom hiányában javadalmazás fejében egyéb szolgálatokat teljesítenek (hitoktatók, tanárok, stb.). De ez a kivétel is csak abban az esetben áll fenn, ha betegség esetén illetményeiket munkaadóiktól legalább hat hónapon át nem kapják meg. A betegségi biztosítási kötelezettség csak a szolgálat tartamára terjed ki: szabadság, munkaszünet miatt stb. a betegségi biztosítási kötelezettség nem szűnik meg. A biztosított javadalmazásába számít: a fizetés, a bér, a napibér, a lakáspénz, a működési és drágasági pótlék, a túlóra vagy, bárminő más illetmény: a jutalom, a jutalék, a munka- viszonyból származó minden készpénz, úgyszintén minden természetben kapott járandóság s végül a személyek változó szolgáltatásaiból (borravaló stb.) származó bevétel A betegségi biztosítási bejelentést az illetékes kerületi biztosító pénztárnál kell megtenni s ugyanott fizetendő a biztosított után kirótt biztosítási járulék, amelynek kulcsát mindenkor rendeletileg állapítja meg a miniszter oly módon, hogy — ha a járulékot a tényleges javadalmazás alapján fizetik — azóta a biztosított tényleges javadalmazásának 7%-át, ha pedig napi bérosztályok szerint fizetik, a biztosított napi bérének 6%-át meg nem haladják. A háztartási alkalmazottaknál a járulék maximuma tényleges javadalmazásuk 3'5%-át, illetőleg átlagos napibérük 3%-át meg nem haladhatja. Betegségi biztosításra kötelezettek után a járulékot az esedékesség időpontjában a munkaadó köteles utólag befizetni, késedelmes fizetés esetén a késedelem minden megkezdett hónapjára a hátralékos járulék 2%-át kell késedelmi pótlék fejében befizetni. A
