A Győri Püspökség Körlevelei, 1927
Tartalomjegyzék
38 amelyeket szükségesnek tartok T. Papjaimmal az alábbiakban ismertetni. E rendelet értelmében minden alkalmazott köteles kereseti adót fizetni, akinek heti javadalmazása 20 pengőt, havi javadalmazása pedig 80 pengőt meghalad. Az egyházi szolgálatban álló lelkészek, javadalmasok stb. kereseti adót fizetni kötelesek Az alkalmazottak kereseti adója alá eső szolgálati járandóságokra nézve sohasem az előző évi, hanem mindenkor a folyó évi jövedelem az irányadó. Miután pedig az adótételek a heti 20 pengő, illetőleg a havi 80 pengőt meghaladó járandóságokra vannak alapítva, ennélfogva az adókötelezettség szempontjából is a szolgálati járandóságoknak heti, illetőleg havi összegét kell irányadóul venni, még pedig függetlenül attól, hogy vájjon a szolgálati járandóságoknak az egész évi összege a 960 pengőt meghaladja-e vagy sem. Az alkalmazottak kereseti adójának alapja az adóévben élvezett fizetés, bér, zsold, díj, napidíj, lakpénz, személyi pótlék, korpótlék, működési, drágasági és bármily más pótlék és jutalom fejében, vagy más egyéb címen járó állandó természetű illetmény, továbbá a jutalék, egyezmény, vagy darabszám szerint járó díj, napidíj és más egyéb szolgálati viszonyból, illetőleg hivatásszerű foglalkozásból eredő, változó természetű járandóság, végül a nyug- és kegydíjak, nevelési járulékok, vagy más ilyen természetű nyugellátások, végkielégítések és nyugdíj-megváltások, amelyeket a szolgálatadó, nyug- és kegyellátási intézet, alap vagy alapítvány ad. A természetben járó illetmények pénzbeli értéke a helyi viszonyoknak megfelelően számítandó ki. A változó természetű járandóságok közé tartoznak egyházi javadalmasoknál a természetbeni járandóság (párbér), a javadalmas részére haszon- élvezetül átengedett ingatlanok megmunkálása céljából az egyházközség (hívek) áltdl szolgáltatott kézi vagy igásmunka értéke, vagy a haszonélvezett ingatlan megmunkálásának megváltásaképen készpénzben fizetett összeg, az esketési és keresztelési, avatási és temetkezési stóladíjakból, valamint általában az egyházi cselekményekért a jogszokás alapján követelhető díjakból (például házszentelési koledából) folyó bevétel, a misealapítványokból a javadalmas kezéhez folyó bevételek, az államtól, a községtől, az egyházmegyétől vagy bármely közalapból illetmény (kongrua)-kiegészítés, segély, havi drágasági segély, családi pótlék, vagy más címen nyert bevétel — a helybeli tem- plomvagyon (fabrica) bevételi többlete, amennyiben fennálló szabályok szerint ez a többlet az egyházi javadalmas javadalmazására szolgál. A szerzetesrend tagjainak a rendhez való viszonya nem minősíthető szolgálati viszonynak, következésképen a tagoknak a rendtől élvezett ellátása és esetleg pénzbeli jövedelme sem tekinthető kereseti adó alá eső szolgálati járandóságnak. Ha azonban valamely szerzetes máshonnan is, mint például a szerzetes-plébános, a hívektől húz jövedelmet, akkor ez a jövedelem, amely nem a rendtől származik, mint szolgálati járandóság kereseti adó alá esik. Szolgálati illetményt képez továbbá a szerzetesrendhez tartozó tanárnak az államtól, vagy a várostól élvezett illetménye vagy segélye. A hivatali kiadással egybekötött járandóságok közé tartozó úgynevezett reprezentációs költségek címén élvezett külön illetmény csak akkor nem tartozik kereseti adó alá, ha az alkalmazott beigazolja azt, hogy a reprezentációs díjazást hivatali állásával kapcsolatos kiadásokra fordította. A szolgálati illetmény fejében haszon- élvezett (és nem csupán használt) ingat-
