A Győri Püspökség Körlevelei, 1920
Tartalomjegyzék
11 157. isk. szám. A népiskolák tanítási és ügykezelésinyelve 1918. évi XIII. számú körlevelemben 1869/1918. isk. sz. alatt már intézkedtem a nem magyar anyanyelvű községekben levő kath. népiskolák tanítási nyelvéről, mely intézkedésem megegyezik a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról szóló 4044 1919. M. E. számú kormányrendelet 12. §-ában kimondott azon elvvel, hogy „az egyházi hatóságok és egyház- községek, utóbbiak egyházi felsöbbségük törvényes jogainak sérelme nélkül, egyházi ügyeik intézésének és egyházi okirataiknak, továbbá iskoláikban az oktatásnak nyelvét szabadon határozhatják meg és azt az állami és az önkormányzati hatóságokkal való hivatalos érintkezésben is használhatják". Az érintett 4044/1919. M. E. számú kormányrendelet végrehajtása tárgyában az állami és községi kisdedóvókra, elemi népiskolákra és ismétlőiskolákra vonatkozólag 209494. B. II. 1919. szám alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur is adott ki rendeletet, mely a Hivatalos Közlöny 1920. évi 1. számában jelent meg. Mivel ezen rendeletet, az országos egyöntetűség céljából, a főhatóságom alatt álló kisdedóvókra, elemi népiskolákra és ismétlőiskolákra vonatkozólag is irányadónak kívánom tekinteni, azért annak egyes pontjaira külön is felhívom a nemzeti kisebbségekhez tartozó kath. iskolaszékek figyelmét. Különösen pedig elrendelem : 1. Oly községben, ahol az egész lakosság egyazon nemzeti kisebbséghez tartozik és magyarul nem beszél, a kath. népiskola (ismétlőiskola) tanítási nyelve az illető nemzeti kisebbség nyelve. Ha az iskolaszék egyes tárgyaknak magyar nyelven való tanítását is kívánja, ez a kívánság teljesítendő. 2. Oly községben, amelynek összes lakossága egyazon nemzeti kisebbséghez tartozik, de a lakosságnak több, mint a fele, anyanyelvén kívül magyarul is beszél, a kath. népiskolában (ismétlőiskolában) a tantárgyak közül legalább a hittan, irás-olvasás, számolás, beszéd- és értelemgyakorlat és az ének az illető nemzeti kisebbség nyelvén tanítandó, a többi tantárgy magyar nyelven is tanítható. E csoportba sorolandók azok a községek is, amelyeknek lakossága túlnyomó- részt egy nemzeti kisebbséghez tartozik, de rajta kiviil magyar kisebbség is lakik a községben (legalább 20 tankötelessel). 3. Oly községben, amelynek lakossága több nemzeti kisebbséghez tartozik, vagy részben magyar anyanyelvű, ha az egyanyanyelvet beszélő tankötelesek száma indokolja, a tanulók tantermenkint külön tanítási nyelv szerint, anyanyelvűknek megfelelően, csoportosíthatók. 4. A 3. pont alatt felsorolt esetekben, valamint, ha a fentiektől eltérő intézkedés látszik indokoltnak, arra az iskolaszék tegyen javaslatot az egyházmegyei hatóságnak. 5. Oly községben, ahol valamely nemzeti kisebbség oly csekély töredéket alkot, hogy nyelve tanítási nyelvként nem alkalmazható, a tanszemélyzet az illető tanköteleseket anyanyelvükön az írásban, olvasásban és a számolásban a szorgalmi időn kívül magánoktatásban részesítheti. 6. A magyar nyelv (olvasás és irás, beszéd- és értelemgyakorlat) valamennyi nem magyar tannyelvű népiskolában a harmadik osztálytól kezdve, heti 5 órában, mint kötelező tantárgy tanítandó úgy, hogy a tanuló a hatodik osztály befejeztével, az óraszám által adott lehetőség szerint, gondolatait magyarul is ki tudja fejezni és egyszerű nyomtatott szöveget megértsen.
