A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
A miniszter határozata ellen, kivéve az 1912. évi XXXV. t.-c. 9--§-a alapján a miniszter által engedélyezhető családi pótlék engedélyezésére irányuló kérvényeket, a m. kir. közigazgatási biróság- hoz intézett panasznak van helye. 5- §• Az 1917. évi IX. t.-c. 5., 6. és 7. pontjai alapján a családtagok után engedélyezhető családi pótlékban való részesítésre irányuló kérelmek a szükséges igazoló iratok bemutatása mellett az egyházi főhatóságnak jelentendők be. Az írásban vagy szóbelileg bejelenthető kérésnek, amely az 1912. évi XXXV. t.-c. 17. §-a értelmében bélyegmentes, a következő adatokat kell magában foglalnia: 1. a kérelmező nevét, állomáshelyét, továbbá azon körülményt, élvez-e con- gruát vagy korpótlékot, 2. a kérelmező jövedelméből eltartott, vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem biró családtagoknak nevét, korát és a kérelmezőhöz való rokonságát, 3. megjelölését annak az oknak, amely miatt a családtagokat a kérelmező tartja el, valamint az egyéb méltánylást érdemlő körülményeknek, 4. a kérelmező vagyoni viszonyainak a feltüntetését, 5. ha nem congruás vagy korpót- lékos a lelkész vagy segédlelkész, egyházi forrásból eredő tiszta jövedelme mennyire rúg? 6. §. A családtagok után engedélyezhető családi pótlék iránt benyújtott írásbeli kérést, illetőleg a szóbelileg előterjesztett kérést az egyházi főhatóság vizsgálat alá veszi és ha a családi pótlék megállapításánál fontossággal biró körülményeket kellően bebizonyítottaknak nem találja, a bizonyítékok pótlólag való beterjesztése iránt intézkedik. A szükséges bizonyítékok bemutatása után a kérvényeket a javaslat tartalmára való tekintet nélkül a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz terjeszti fel. A kérelem teljesítésére csak akkor lehet javaslatot tenni, ha a családi pótlékot kérő lelkész vagy segédlelkész legalább két ezen §-ban felállított követelményeknek megfelelő családtagot tart el és ha az általa eltartott családtag: 1. a kérelmezővel közös háztartásban él, vagy kizárólag a kérelmező költségén valamely gyógyintézetben ápol- tatik és saját jövedelemmel egyáltalán nem bir, 2. a kérelmezőnek testvére, szülője, vagy nagyszülője, 3. a kérelmező testvérének házastársa, 4. a kérelmező testvérének teljes árvaságra jutott, vagyis szülődén gyermeke, 5. ha a magasabb képesítésű lelkész egyházi forrásból eredő jövedelme a 3000 K-t, a kisebb képesítésű lelkészé 2200 K-t, a segédlelkészé 1000 K-t nem múlja felül. A készpénz-jövedelem azonban az esetben csak 7O°/0-al veendő számításba. Az előterjesztett kérések felett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter végérvényesen határoz. A családtagok után engedélyezett családi pótlék az 1912. évi XXXV. t.-c 10. §-a utolsó bekezdése értelmében az az engedélyező miniszteri határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Azok a lelkészek, akik a családtagok után engedélyezhető családi pótlékban való részesítésükre irányuló kérelmüket jelen rendeletem megjelenésétől számi21
