A Győri Püspökség Körlevelei, 1918

Tartalomjegyzék

10 fásaihoz szorosan alkalmazkodjanak. Kü­lön egyházszónoklati vizsgáló-bizottság ki­nevezését, vagy külön vizsgálat elrende­lését nem tartom szükségesnek. A zsinati vizsgálatokon és a hittanárképesítő vizs­gálatokon a jelöltek ezentúl a szentbeszé­det nemcsak írásban kidolgozni, hanem azt legalább három vizsgáló-bizottsági tag előtt előadni is kötelesek s a minősítés­nél az előadás is figyelembe veendő. Az egyházmegye ' kötelékén kívülről igehirdetésre meghívott és az egyház­megyében gyóntatási joghatósággal nem biró papok megvizsgálása tárgyában eset- ről-esetre fog az Ordinarius határozni. A kongregációi utasítások 1. fejezeté­ben foglaltak alapján a következőket ren­delem : 1. Az igehirdetésre alkalmasoknak és jogosultaknak nyilvánítom az egyház­megye területén lelkészi teendőkkel meg­bízott áldozópapokat (plébánosokat, ad­minisztrátorokat, helyi káplánokat, segéd­lelkészeket) úgy, hogy nemcsak a saját templomukban hirdethetik az Isten igéjét, hanem az egyházmegye bármely templo­mába vagy oratóriumába meghívhatok, ameddig tényleges szolgálatban vannak. 2. Ugyanez áll az egyházmegyei hit­tanárokról és hitoktatókról, akiknek ká­noni missiójuk van. 3. Végül a prédikálásra alkalmasoknak és jogosultaknak nyilváníttatnak s az Isten igéjének hirdetésére az egyházmegye terüle­tén bárhová meghívhatok az összes világi és szerzetes papok, akik az egyházmegye te­rületén a gyóntatásra joghatóságot nyer­tek, ameddig ez a joghatóságuk érvényes. Figyelmeztetem tehát mindazokat, akik a gyóntatási joghatóság megadása előtt szokásos juriszdikciós vizsgálat meg- ejtésével megbizatnak, hogy a meg- vizsgálandónak az igehirdetésre való ké­pékségéről is meggyőződést szerezzenek és ezt a minősítésnél figyelembe vegyék. Amely papok, akár egyházmegyeiek, akár idegenek, a fenti általános rendelet­ben képesítést és fölhatalmazást nem kap­nak, tartoznak az egyházmegyei hatóság engedélyét idejekorán maguk, vagy az illetékes lelkész (rector ecclesiae) utján ki­kérni, valahányszor az egyházmegye egyik templomában vagy nyilvános kápolnájá­ban szentbeszédet, lelkigyakorlatot, kon­ferenciabeszédet akarnak mondani, vagy liturgikus cselekménnyel kapcsolatban a néphez szólni óhajtanak. A kerületi esperesek és lelkészek kö­telessége lesz az Ordinariusnak jelentést tenni, ha az Apostoli Szentszék utasításai és jelen rendeletem ellen visszaélések tör­ténnek. (4. fej.) Győr, 1918. január 20. Az uj Codex-nek már életbe lépett 1108. kán., 2. és 3. §-ai értelmében (1. 1917. évi XVI. köri., 118. 1., 5047. sz.) a tiltott (szentelt) idő advent első vasár­napjától karácsonyig bezárólag és ham­vazószerdától husvétvasárnapig bezáró­lag tart és csak a házasságok ünnepies, azaz nászmisével kapcsolatos megál- dását akadályozza meg, Tehát a tiltott idő alatt is szabad a jegyeseket hirdetni és a házasságokat a rituáléban előirt módon megáldani. E szerint felmentést a tiltott idő alól csak akkor kell kérni, ha a házasulandók tiltott idő alatt házasságukat a nászmisé­vel kapcsolatos ünnepies áldással akar­ják megkötni. A püspökök felhatalmazást nyertek, hogy ezen ünnepies megáldást méltányos okból a tiltott idő alatt meg­engedjék. Győr, 1918. január 20. 596. sz. Tiltott idő az uj Codex-ben és felmen­tés szük­ségessége a tiltott idő alól.

Next

/
Thumbnails
Contents