A Győri Püspökség Körlevelei, 1918

Tartalomjegyzék

11 597. sz. Űrnapja és szent József ün­nepe. 598. sz. Böjti rendelet 1918-ra. Az uj Codex-nek már érvényben levő 1247. kán. 1. §-ából kifolyólag (1. 1917. évi XVI. köri., 118. 1., 5047. sz.) 1918-tól kezdve az egyetemes egyházban ismét pa­rancsolt ünnep (festum fori) lett Űrnapja, úgy, mint az 1911. év előtt, a »Supremi disciplinae« motu proprio megjelenése előtt volt. E szerint Űrnapján visszaállott a misehallgatás és a tiltott munkáktól való tartózkodás lelkiismereti és egyházjogi kötelessége. Fenti kánon Szent József napját is a parancsolt ünnepek közé sorozza. Mind­azonáltal Szent József ünnepe Magyar- országon továbbra is festum chori marad, mert azt XIV. Benedek pápa 1753. szep­tember i-jén és XIV. Kelemen pápa 1771. junius 22-ikén kelt brévéjével Ausztriá­ban és Magyarországon eltörölte s igy ezen eltörlő rendelkezés a Codex 1247. kánon 3. §-a szerint továbbra is érvény­ben marad. Szent József napján tehát a hivek nem kötelesek szentmisét hallgatni, sem a szolgai munkáktól tartózkodni. Győr, 1918. január 20. Az egyházi törvénykönyv 1250—4. kánonjai és az Apostoli Szentszéktől 1912. szept. 18-án hét évre nyert felhatalmazás alapján az Ur 1918. esztendejére a követ­kező böjti rendet állapítom meg: I. Szigorú böjti napok, vagyis ame­lyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: 1. Hamv azó szerda. 2. Minden péntek nagyböjtben. 3. A kdntorbőjtök péntekje. 4. Nagyszombat délig. 5. Karácsony, Pünkösd s Nagy bol­dogasszony (aug. 15.) vigíliája. II. Enyhített böjti napok, melyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hétköznapja. 2. Kántorböjtök szerdái és szom­batjai. 3. Mindenszentek vigíliája. Jegyzet. 1. Nagyszombaton déltől kezdve sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatás nem kötelez. 2. Az enyhített böjti napokon hus- eledel a főétkezésen kivül is ehető. Böjti napon a főétkezést a nap bármely szaká­ban lehet megtartani. III. Megtartóztatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezése tilos: Az évnek minden péntekje. IV. Vasárnapon és parancsolt ünne­pen a böjt és megtartóztatás nem kötelez. Ily napra eső vigiliabőjtöt nem kell előtte való napon megtartani. V. Kivételes felmentvényben része­sülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hústól való megtartóztatás pa­rancsa alól: 1. Az egész egyházmegye valahány­szor Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó- és Kis-Boldogasszony, továbbá Szent István első vértanú és Szent István király ünnepe böjti, vagy megtartóztatási napra esik. 2. Egyes községek, midőn egyház­napja, védőszentjének ünnepe (búcsúk), böjti vagy megtartóztatási napra esik. 3. A magyar kir. honvédség, pénz- ügyőrség és csendőrség tagjai minden böjti és megtartóztatási napon — kivéve karácsony vigiliáját és nagypénteket. VI. Kivételes felmentvényben része­sülnek a huseledelektől való megtar­tóztatás parancsa alól: 1. Egyes községek, midőn országos vásár megtartóztatási napra esik. 2. Egyes személyek: A) Minden böjti napon — kivéve hamvazó-szerdát, a nagypénteket, kará­

Next

/
Thumbnails
Contents