A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
3 közre a plébános, mint eddig szokásban volt. Egyébként az ide vonatkozó többi előirások a régiek. A bontó akadályokat érintőleg uj intézkedések a következők : A korhiány (aetas) akadálya ezentúl a férfiaknál a betöltött 16., nőknél a betöltött 14. évig tart, mely korhatáron alul a házasság mindenképen érvénytelen. (1067. c.) Ha az impotentia akadálya kétes, a házasság nem akadályozandó. A sterilitás nem képez sem tiltó, sem bontó akadályt. (1068. c.) A cultus disparitas akadálya csak olyan házasulok között forog fenn, akik közül az egyik nincs megkeresztelve, a másik a kath. egyházban kereszteltetett meg vagy később tért a kath. egyházba. (1070. c.) A nőrablás (raptus) akadálya fennforog akkor is, ha a férfi a nőt azon a helyen, ahol az tartózkodik vagy ahová szabad elhatározásából ment, házasság- kötés céljából erőszakkal visszatartja (violenta retentio mulieris). (1074. c.) Az oldalági vérrokonság (consanguinitas lin. coll.) ezentúl csak a harmadik fokig bezárólag akadály. Az egyeneságu vérrokonság minden fokon akadály. Kétes akadállyal egyenes ágon általában egyik fokon sem, oldalágon az első fokon sohasem szabad házasságot kötni. A vérrokonság csak akkor többszöröződik mint akadály, ha több a közös törzs, nem pedig ha ugyanaz a törzs többször fordul elő. (1076. c.) Sógorság (affinitas) akadálya csakis az érvényes házasságból származik (sive ratum tantum, sive ratum etconsummatum.) Eszerint a törvénytelen sógorság nem akadály többé; úgyszintén nem létezik többé az u. n. affinitas superveniens sem. A törvényes sógorság az egyenes ágon minden fokon, oldalágon csak a második fokig bezárólag akadály. A sógorság többszörös, ha többszörös a vérrokonság vagy ha valaki elhalt hitvesének több vérrokonával lép egvmásután házasságra-. (1077. c.) Köztisztesség i akadály (imp. publicae honestatis) csak érvénytelen házasságból (sive consummatum, sive non) és nyilvános vagy közismert ágyasságból (concubinatus) származik. Fennáll a férfi és a nőnek egyenesági nőrokonai, valamint a nő és a férfi egyenesági férfirokonai között a második fokig bezárólag. (1078. c.) Lelki rokonság (cognatio spiritualis) akadálya csak a keresztségből származik, még pedig csak a megkeresztelt és a keresztelő valamint a megkeresztelt és a keresztszülő között. 11079. c.) A házassági akadályok alól való felmentések a szokott módon kérendők. A halálveszedelem esetén, amikor az idő í’övidsége miatt az Ordinariushoz nem lehet fordulni, a plébános, valamint az esketésre jogosított lelkész hiányában eskető más pap a lelkiismeret megnyugtatása és az esetleges gyermek törvénye- sitése céljából felmentést adhat a házasságkötési forma alól, továbbá az összes egyház jogi eredetű úgy tiltó, mint bontó akadályok alól, kivéve a papi rendet és az elhalt házasságból származó egyenes- ágú sógorságot. Ugyanez a joga megvan a gyóntatónak is, de csak a belső forum számára gyóntatás alkalmával. Ha vegyes vallás vagy cultus disparitas alól adatik a felmentés, a szokott cautelák megki- vántatnak és a lehetőség szerint bizto- sitandók. A codexnek következő uj felhatalmazása sok nehéz esetben lesz kisegítője az eskető lelkésznek. Ha ugyanis oly időben derül ki valamely akadály, amikor már minden elő van készítve az esküvőre s a házasságkötést előrelátható komoly természetű káros következmények nélkül elhalasztani nem lphet, az Ordi- nariustól való felmentés kérésére pedig idő nincs, az előző pontban felsorolt akadályok alól, ha azok titkosak, felmentést adhat a plébános vagy az esketésre jogosított lelkész hiányában eskető más pap, sőt a gyóntató is, de az utóbbi természetesen csak a belső forum számára. A titkos akadály alól sürgős esetben a plébános által megadott fölmentés, ha az a külső fórumra szólt és adatott, a házasultak anyakönyvében feljegyzendő s a felmentés adásáról az Ordinariusnak azonnal jelentés teendő. (1045. és 1046. c.) A házasságkötés. A házasság, mint eddig a helyi plébános vagy Ordinarius
