A Győri Püspökség Körlevelei, 1918
Tartalomjegyzék
4 vagy ezek megbízottja és legalább két tanú előtt kötendő. Általános megbizás a házasságkötéseknél való közreműködésre csak a káplánnak adható. Más papnak csak kifejezetten meghatározott házasságra esetről-esetre lehet delegációt adni. (1094. és 1096. c.) A plébánosnak a házasságkötésnél való megengedett közreműködésre illetékességet ad a házasulandók igazi domi- ciliumán és a plébánia területén való egy hónapi tartózkodásán kivül a jegyesek quasi-domiciliuma is. A házasságkötésnek — nálunk a vegyes szertartásu katliolikus jegyeseknél is — rendszerint a menyasszony plébánosa előtt kell történnie. Ha halálveszedelem esetén a plébános, illetőleg az Ordinarius vagy meg- bizottjuk komoly nehézség nélkül jelen nem lehet, érvényesen és megengedetten köthető a házasság pap nélkül is csupán két tanú előtt. Sőt ha a jogosított paphoz előreláthatólag egy hónapig nem juthat- j nak, halálos veszedelem esetén kivül is érvényes és megengedett a pap nélkül, csupán két tanú előtt kötött házasság. A házasságkötés érvényességéhez ugyan nem kívántatik, de ha lehetséges, mindkét esetben meghívandó a két tanú mellé a i fent említett eredetileg jogosított lelkész hiányában valamely más pap. Az ily körülmények között eskető pap is adhat felmentést a házassági akadályok alól, mint már fentebb jelezve volt. (1098. c.) 1099. canon. §. 1. Az egyház által előirt házasságkötési forma betartására köteleztetnek: 1. Mindazok, akik a katholikus egyházban kereszteltettek és oda eretnekségből vagy szakadárságból visszatértek, — akkor is, ha a katholikus egyházat elhagyták, — valahányszor egymásközt kötnek házasságot. 2. Ugyanezek, akikről az 1. pontban van szó, ha akár megkeresztelt akár meg nem keresztelt nem katholikusokkal kötnek házasságot, vegyes vallás és cultus disparitas akadálya alól nyert felmentés esetén is. 3. A keleti szertartásunk, ha ezen forma betartására kötelezett latinokkal kötnek házasságot. §. 2. Az 1. §. 1. pontjában foglalt előírás teljes érvénye mellett sehol sem köteleztetnek a házasságkötés katholikus formájának betartására a nem katholiku- sok (akár megkereszteltek, akár nem), ha egymás közt kötnek házasságot; továbbá azok a nem katholikus szülőktől származók, akik bár a katholikus egyházban kereszteltettek, csecsemő koruktól fogva eretnekségben, szakadárságban vagy minden vallás nélkül nevelkedtek, valahányszor nem katholikus féllel kötnek házasságot. Természetes, hogy a vegyes vallásu felek házassága nálunk azon a címen, hogy az egyház által előirt formát nem tartották be, ezentúl sem érvénytelen. A házasságkötés idejéről a szükséges rendelkezés körlevélileg már közzétótetett. A házasság a plebánia-templombaii kötendő. Más templomban vagy kápolnában (sive pubi, sive semipubl.) csak az Ordinarius vagy a plébános engedélyével. Magánházakban, továbbá szemináriumi és szerzetesi templomokban és kápolnákban : való házasságkötésre csak az Ordinarius adhat eegedélyt fontos okok alapján. A meghatalmazott és a tolmács utján való házasságkötéshez a lehetőség szerint, az u. n. lelkiismereti házasságkötéshez pedig mindig kikérendő az Ordinarius ; engedélye. * Ez a rövid utasítás útba igazítja a lelkipásztorokat a házasságkötésre vonatkozó uj intézkedésekben. Ha a codex kezükhöz jut, tanulmányozzák e szempontból is gondosan és részletesen. Ha bármely nehézségre akadnak, forduljanak fölvilá- gositásért az egyházmegyei hatósághoz. Nyom. Buzárovits Gusztávnál Esztergom.
