A Győri Püspökség Körlevelei, 1918

Tartalomjegyzék

2 komoly kétség merül fel, forduljon köz­vetlenül az illetékes plébános infor­mációért az illető tartózkodási hely plébáno­sához, ha az egyházmegyém területén van. Ha a vett válasz után is fennmarad a kétség, valamint azon esetben is, ha idegen egy­házmegyében való tartózkodás kapcsán felmerült alapos kételyről van szó, kiké­rendő az egyházmegyei hatóság utasítása. A hirdetések úgy végzendők mint eddig. A vegyes vallásu jegyesek, ha ezen akadály alól felmentésben részesül­nek, hirdethetők, de a másvallásu jegyes vallásának említése nélkül. Azok a jegye­sek, akik között a cultus disparitas aka­dálya forog fenn, ez akadálv alól való felmentés esetén sem hirdethetők. A hirdetés három egymást követő vasárnapon és parancsolt ünnepen tör­ténjék. Eltöi'ölt ünnepeken nem eszközöl­hető. Az uj jog megengedi, hogy a hir­detések az eddig előirt alkalmon (inter Missarum solemnia) kívül más istentisz­telettel kapcsolatban is történhessenek, ha azon a hívek nagy számban vesznek részt. (1024 c.) Az 1025. canon hatalmat ad az Or- dinariusnak oly rendelkezésre, hogy a hir­detések helyett a jegyesek jegyzéke a plébániatemplom ajtaján legalább nyolc napon át kifüggesztessék. De a hirdetés ezen módjának alkalmazását egyelőre nem engedélyezem. Fenntartandó a szószékről, illetőleg az oltártól való hirdetésnek eddigi gyakorlata. Az esküvőt csak az utolsó hirdetés­től számított három nap eltelte után en­gedi meg az uj jog, mely előírás alól azonban bármely észszerű ok felment. Ennek elbírálását a plébánosokra bízza. Ne támasszanak e cimen különös nehéz­ségeket a plébánosok s a jegyesek által felhozott észszerű okokat fogadják el. Külön pontos eljárási utasítást ad az uj jog azon esetre, ha valamely tervbe vett házassággal szemben akadály gya­núja merül fel. Alapos nyomozást rendel el, melynek folyamán — ha csak nem olyan akadályról van szó, amelynek isme­retéből becstelenség származik a felekre —- a plébános ide vonatkozólag eskü alatt két alkalmas tanút hallgat ki s a szük­séghez képest magukat a feleket is. A hir­detések azért megkezdendők és folyta- tandók, de ha a kétely továbbra is fenn­áll, az ügy a házasság megkötése előtt az Ordinarius elé terjesztendő. Azon eset­ben, ha kiderittetik a biztos akadály, az ügy a nevek elhallgatásával az Ordi­narius, illetőleg a S. Poenitentiaria elé terjesztendő, amennyiben titkos akadály­ról van szó. Ha a kiderített akadály nyilvános, az szabályszerűen elhárítandó. A hirdetések ezen utóbbi esetben nem kezdhetők meg, de ha már megkezdődtek volna, folytatandók. (1031. c.) A vagusok esketéséhez, a szükség esetét kivéve, mindig kikérendő az egy­házmegyei hatóság engedélye. (1032. c.) A házasságkötést megelőző szent gyónásról és szent áldozásról érvényes az eddigi rendelkezés. A kiskorúak szülőik tudta nélkül vagy észszerű ellenkezése mellett nem köthetnek házasságot. Ha ez a szükséges szülői beleegyezés nincs meg, a plébános köteles az esketés előtt az Ordinarius utasítását kikérni. (1034. c.) A házassági akadályok tiltok és bon­tók. Tiltó akadályok: 1. az egyszerű fogadalom (votum simplex virginitatis, castitatis perfectae, non nubendi, susci­piendi ordines sacros et amplectendi sta­tum religiosum); 2. a törvényes rokon­ság, mely az örökbefogadásból származik1 és 3. a vegyes vallás. A vegyes vallás alól nyerendő felmentéshez két biztosíték kívántatik. A gyermekek vallásáról szóló megegyezés nálunk mint eddig, állam- jogilag is érvényes okmányban követe­lendő (reversalis). A másik biztosíték a nem katholikus félnek az ígérete, hogy a katholikus felet hitében zavarni és káro­sítani nem fogja. Ezen megkívánandó biztosítékokon kívül fennáll még a ka­tholikus fél azon lelkiismeretbeli kötele­zettsége, hogy a másik megtérítésére fog törekedni. Ha a felek a szükséges bizto­sítékok nyújtása után a vegyes vallás akadálya alól felmentést nyernek, házas­ságkötésüknél nálunk olykópen működik 1 Az u. ii. cognatio legálist érintőleg a codex ugy intézkedik, hogy ezentúl csak ott s csak oly mértékben akadály, ahol és amilyen mértékben azt az illető ország államjoga is akadálynak tartja. Nálunk az 1894. évi XXXI. te. 18. §-a szerint az örökbefogadás tiltó akadály. Azért nálunk egyházj ogilag is csak tiltó akadály.

Next

/
Thumbnails
Contents