A Győri Püspökség Körlevelei, 1917
Tartalomjegyzék
45 • 1514. sz. A sz. kir. város mint patronus köteles a r. kath. plébánost megfelelően javadalmazni. rónáig terjed......................156 kor. 1000—2000 koronáig . 204 „ 2000—3000 „ . 252 „ B) Az oly tanítók özvegyei, kiknek a nyugdíjuk az esetleges kegydíjjal stb. együtt 1000 koronáig terjed 135 kor. 1000—-2000 koronáig . 168 „ 2000—3000 „ . 204 „ C) Az olyan rangfokozatba beosztott tanítók vagyontalan, nőtlen (hajadon) árvái, kiknek árvanyugdíjuk az esetleges kegydíjjal stb. együtt 1200 koronáig, illetve nevelési járulékuk az esetleges kegydíjjal stb. 480 koronáig terjed, a következőkép van megállapítva: minden szülőnélküli árva 96 kor. minden apanélküli és anya által ellátásban részesülő árva ................................60 , A rangfokozat nélküli katonai nyugdíjjal ellátott nyugalmazott tanítók, valamint ilyenek árvái s özvegyei részére a segély biztosítására más szabályzat van fenntartva. Győr, 1917. március 31-én. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 82,882. I./1916. számú határozata. A Közig. Bizottságnak a z . .. i róm. kath. plébános illetményei ügyében 1911. évi december hó 13-án 1273. szám alatt hozott határozatát a közbevetett felebbe- zés alapján tárgyalás alá vevén, azt az alább kifejtett indokaim alapján megváltoztatom és a z . . . i róm. kath. plébánosnak azt az igényét, hogy javadalmazása a mindenkori szükségleteknek meg- felelőleg állásához és rangjához, valamint tevékenységéhez mérten illő legyen és hogy ennek a mértéknek a kiszolgáltatására Z . . . város, mint jogi személy, kötelezendő, elvben föltétlenül jogosnak ismerem el. Miután pedig az eddig lefolytatott közig, tárgyalások rendjén idáig nem nyert megállapítást a kérdésnek az a része, hogy vájjon a z . . . i plébánosnak a várostól élvezett évi javadalmazása készpénzben kifejezve mekkora és illetőleg, hogy ehhez képest csakugyan indokolt-e az emelés szüksége s ha igen, mily arányban: ennélfogva az igény elvi elismerésének fenti kimondása mellett felkérem a Közig. Bizottságot, hívja fel Z . . . városát, hogy ebben a most említett tekintetben haladéktalanul részletes és megokolt számításokra fektetendő újabb határozatot hozzon. Ily értelemben kellett határoznom azért mert a városi kegyuraság keletkezésének történeti alakulása kétségtelenné teszi, hogy hazánkban valamennyi város külön királyi adományozás utján nyerte a kegy- uraságot, mely joggal együtt a kiváltság- levelek alapján egyszersmind a vele járó terhek is kötelezőleg átszállottak a városokra. Ezek között a kegyúri terhek között különösen a lelkész ellátásával felmerülő kiadások is a városokat, mint közjogi személyiségeket érdeklő közjogi természetű szolgáltatásokká minősültek, melyeknek födözeti alapját mindenütt a városoknak törzsvagyona képezi. És éppen azáltal, hogy a városi patronátusi kötelék alá tartozó lelkészek javadalmi ellátásánál a római katholikus hivek párbéradózási hozzájárulása rendszerint ki van zárva, egyszersmind gyakorlatilag is kifejezést nyer az a jogi helyzet, hogy a plébánosnak az idők változása szerint idomuló személyes szükségletei arányában mindenkor egyedül maga a város, mint kegyur, a hivek igénybevétele nélkül a maga közvagyo-
