A Győri Püspökség Körlevelei, 1917
Tartalomjegyzék
46 nából köteles előteremteni a helyi viszonyokhoz illő, rangszerű ellátást. A z . . . i róm. kath. plébánosnak jelenleg vita alatt álló fizetésjavítási igénye ugyancsak ehhez az általános szabályhoz igazodik. Z . . . város szintén speciális királyi kiváltságlevél alapján kapta meg a kegy- uraságot annak minden ebből a jogból eredő terhével együtt. Az ügyiratokból előtűnő tényállás szerint nem vitás, hogy a város ezeket a kegyúri terheket eddig is mindenkor a saját közjövödelméből födözte. Nyoma sincs annak a körülménynek, hogy éppen a lelkész javadalmazásának a kérdése tekintetében a város a patronátus elnyerése óta más irányban intézkedett volna, mint a rendes törzsvagyon jövedelmi forrásokból. Sőt ellenkezőleg, nemcsak a z . . . i canonica visitatio tartalma, hanem Z . . . város tanácsának a csatolmányok közt fekvő tárgyalási iratai egyaránt világosan arról a tényállásról tanúskodnak, hogy a múltban is mindenkor maga a város határozta meg plébánosának a készpénzfizetését, melyhez a helybeli róm. kath. hívek megadóztatását sohasem vette igénybe. Ha tehát Z . . ,-ban nem is forogna fenn az az eset, mely szerint különálló királyi adománylevéllel kifejezetten az Egyház dotációja céljából borvámkedvezményét nyerte, mely jövedelmi forrás a város egyéb törzsvagyonába olvadással közvetlen födözeti alapot is nyújtott az egyházi kiadások hordozásánál, még akkor is az adott helyzetben tisztán áll, hogy egyéb patronátusi terhek között a plébános ellátásáról való gondoskodás kötelezettsége kizárólag magát a várost, mint jogi személyt, érinti anélkül, hogy a r. kath. híveknek egyházi adó formájában leendő részesedési kérdését alappal fölvethetné. Hasonlólag nem zavarható össze a plébános javadalmazásának emelési kérdése a városban létező többi hitfelekeze- tek, illetőleg egyéb kulturális intézmények segélyezésének, azaz fönntartásának a kérdésével, és pedig amiatt nem, mert a róm. kath. lelkész ellátása épúgy, mint a kegyúri jogviszonyból keletkező minden többi teherviselés az említettek szerint magában a királyi adomány által nyert patronátusban gyökerező elháríthatatlan közjogi kötelezettséget, nem pedig csak tetszésszerü segélyt képez, míg a föntemlített többi felekezeti és kulturális kiadások mindig csak a város teherhordo- zási képessége arányában előálló és illetőleg a városnak nem kényszerű kötelméből fakadó megterhelését illeti. Erről a Közig. Bizottságot 1912. évi január hó 18-án 56—1912. szám alatt kelt felterjesztése csatolmányait idezárva, tudomás és további megfelelő eljárás végett értesítem. Elvi jelentőségénél fogva közlöm. Győr, 1917. március 31. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 2856/1917. eln. szám. — A gyertyafogyasztás lehető korlátozása érdekében 1916. évi október hó 25-én 13.805/1916. eln., valamint folyó évi február hó 19-én 1899/1917. eln. szám alatt kelt köriratomra való utalással, megfelelő szives eljárását kérve, van szerencsém a Főtiszt. Főhatósággal tisztelettel közölni, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke egy fölmerült incidens alkalmából folyó évi február hó 16-án 4157/917. VIII. szám alatt hozzám intézett megkeresésében nyomatékosan felhívta figyelmemet arra, hogy a jelenlegi viszonyok között, midőn a lakosságnak zsiradékkal való el1515. sz. Gyertyafogyasztás korlátozása.
