A Győri Püspökség Körlevelei, 1916
Tartalomjegyzék
45 jelentkezése aláirási iveken történik, melyeket a központi igazgatóság ad ki. Alapító tagnak azt lehet fölvenni, aki legalább 40 korona alapítványt tesz az egylet központi alapja javára. (Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ennél a 40 koronánál nagyobb alapítványok is tétessenek és abban az esetben, ha ezt az alapító határozottan kijelenti, a 40 koronán felüli többlet kizárólag a fiókegylet alaptőkéjének gyarapítására fordít- tassék.) Rendes tagnak azt lehet fölvenni, aki legalább hat éven át évi 2 korona tagsági dij fizetésére kötelezi magát. Az évi rendes tagsági dijak egyszersminden- korra fizetendő 20 koronával megválthatok. Ennek az összegnek lefizetése és a központi pénztárba való beküldése esetén az illető az egyletnek örökös rendes tagja lesz. Rendkívüli tag végül az, aki legalább hat éven át 1 korona fizetésére kötelezi magát. Alapító és rendes tagnak csak az tekinthető, akit a fiókegylet választmánya ilyennek fölvett. Mihelyt legalább tiz alapító vagy rendes tag jelentkezett, az a tag, aki a többi tagok jelentkezését gyűjtötte — alakuló közgyűlést hiv össze. Ha többen gyűjtöttek tagokat, — a gyűjtők maguk közül jelölik ki azt, aki az alakuló közgyűlést összehívja. Szükség esetén eziránt a vármegyei (vidéki) választmány, esetleg a központi igazgatóság intézkedését kell kikérni. A közgyűlés határozatilag kimondja a fiókegylet megalakulását és megállapítja a választmányi tagokat (az egyleti tagok számához képest legalább hatot és legföllebb huszonnégyet), valamint a megyei (vidéki) választmányba kiküldendő képviselőket. A megyei (vidéki) választmányba minden fiókegylet két alapító vagy rendes tagot küld ki. Ha azonban az egyleti tagok száma meghaladja az ötvenet, — úgy az ötvenen felül eső minden 25 tag után még egy-egy alapító vagy rendes tagot kell kiküldeni A közgyűlésen a központi igazgatóság kiküldöttje, vagy erre a célra a megjelentek által megválasztott elnök elnököl és az utóbbi jelöli ki a közgyűlési jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére; továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítőt. A közgyűlés után a megválasztott választmányi tagok ülést tartanak, amelyen saját kebelükből megválasztják az elnököt, női társelnököt, alelnököket és a többi tisztviselőket, úgymint titkárt, gondnokot, jegyzőt, pénztárnokot és orvost, akik a nem választmányi tagok sorából is választhatók. A fiókegylet megalakulását a törvény- hatóság első tisztviselőjének (alispán, polgármester) — a vármegyei (vidéki) választmány utján, ha pedig az megalakulva nincs, közvetlenül — a központi igazgatóságnak nyomban be kell jelenteni. — A központi igazgatósághoz az alakuló közgyűlés és a választmányi ülés jegyzőkönyvét, nemkülönben a tagok névsorát is föl kell terjeszteni — s lehetőleg egyidejűleg be kell küldeni a központot illető alapítványi összegeket és a husz- koronás örökös tagsági dijakat is. Ezek az összegek különben a később jelentkező tagoktól is lehetőleg azonnal besze- dendők és a központi igazgatósághoz föl- terjesztendők. A fiókegylet további feladata azután az ügyrend megállapítása, amely az alapszabályok korlátái között a tisztviselők hatáskörét és általában az egylet ügyvitelét tartalmazza.
