A Győri Püspökség Körlevelei, 1916
Tartalomjegyzék
46 Fontos feladatát képezi minden fiókegyletnek a tagok számának folytonos és állandó szaporítása, valamint az olyan irányban való közreműködés, hogy a fiókegylet vagyonának gyarapítása mellett a tagoknak az egylet ügyei iránti érdeklődése állandóan ébrentartassék, s ezzel az egylet feladatai pontos teljesítésére képessé tétessék. A fiókegylet a központi igazgatósággal a vármegyei (vidéki) választmány utján — ha pedig ez megalakulva nincs — közvetlenül érintkezik. Vármegyei választmány. Minden vármegye székhelyén a vármegye területén levő fiókegyletek képviselőiből a központi igazgatóság közreműködésével vármegyei választmány alakul. A megalakulás a tisztviselők (elnök, női társelnök, alelnök, női elnöktárs, titkár, gondnok, jegyző, pénztárnok és orvos) megválasztásával és a megalakulás kimondásával megtörténtnek tekintendő. A tisztikar összessége a végrehajtóbizottságot alkotja, amely maga intézi mindazokat az ügyeket, amik a választmány gyűlésének nincsenek kifejezetten fentartva. A vármegyei választmány megalakulását a tisztviselők és tagok névsorának fölterjesztése mellett a központi igazgatóságnak be kell jelenteni. Ügyrendjét az alapszabályok keretei között a vármegyei választmány maga állapítja meg. A vármegyei választmányok első és legfontosabb feladatai közé tartoznak az uj fiókegyletek alakítására és a fiókegyleti tagok számának szaporítására vonatkozó intézkedések, s gondoskodás arról, hogy a fiókegyleti bevételből a központi igazgatóságot illető összegek (alapítványok, lmszkoronás örökös tagsági dijak) pontosan beszedessenek s a központba nyomban fölterjesztessenek. A fiókegyletek és a központi igazgatóság közötti közvetítés a vármegyei választmány, illetőleg a végrehajtó-bizottság feladata, amelynek a fiókegyletek működésének vezetése, irányítása és általában az egyleti élet ébrentartása elsőrendű feladatát képezi. Vidéki választmány. Legalább két olyan fiókegylet, amelynek alapító és rendes tagszáma összesen a 400-at elérte, vagy meghaladta, — ha ezt a kívánságát az igazgatóságnak bejelenti — vidéki választmányt alakíthat. Ilyen • választmányok legcélszerűbben bizonyos kapcsolatban álló nagyobb, s a vármegye székhelyétől távoleső helyeken (közigazgatási járásokban) valamely közös cél megvalósítása (pl. kórházlétesítés, nagyobb alapgyüjtés stb.) érdekében alakulhatnak meg. A vidéki választmányok megalakulás, hatáskör, a központi igazgatóság és fiókegyletekkel szemben fennálló viszony szempontjából teljesen azonosak a vármegyei választmányokkal. Városi választmány. Ha törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városban alakult fiókegylet alapító és rendes tagjainak száma a kétszázat eléri vagy meghaladja, a fiókegylet városi választmánnyá alakulhat. A városi választmány közvetlenül érintkezik a központi igazgatósággal. — Egyebekben reá a fiókegyletekre vonatkozó szabályok érvényesek. Ha a város területén a városi választmányon kívül egy vagy több fiókegylet áll fenn, a városi választmány önállóan működik közre, mig az illető fiókegyle-
