A Győri Püspökség Körlevelei, 1916
Tartalomjegyzék
44 kell törekednie, hogy a fiókegyletek és ezek tagjai számát a lehető legnagyobb mérvben gyarapítsa. Ennek napnál fényesebb megokolását képezik a minden beszédnél hangosabban beszélő tettek. A vöröskereszt-egylet központja 38 évi fönnállása alatt jótékony és közhasznú célokra már a mostani háború előtt közel kilenc millió koronát költött s a háború alatt előállott kiadásait is a béke idejében gyűjtött pénzkészleteinek felhasználásával fedezte. A háború alatt mintegy 5‘74 millió koronát adott ki. Az egylet átlagos napi kiadása a háború alatt felülhaladja a 11.000 koronát. A hadszíntér mögött a magyar vöröskereszt-egylet fenntart 1722 egészségügyi intézetet 93412 ágygyal. A tartós kezelést végző intézetekben 447,548 sebesült (beteg), a betegnyugvó-állomásokon pedig 499,955 átutazó katona részesült ápolás- és segélyben. A lábadozó sebesülteket elhelyező-bizottság 50 otthonban 520.000 ápolási napot mutat föl. Három kórházi vonatával és 6 segélyvonatával 1915. év végéig csaknem 150.000 sebesültet szállított. A hadszinhelyre küldött ezenfelül 165 sebesült-szállítókocsit, 23 társzekeret, 300 hordágyat és hordszéket. Egy 200 ágyas tábori kórházat, tábori kápolnával, tábori raktárakat és pótraktárakat állított fel. Ezek a csak főbb vonásokban felsorolt tények, a béke időben kifejtett és kifejtendő egyleti működésen felül hangosan követelik felebaráti, szülői, testvéri, rokoni s honfitársi szeretetünktől, hogy a tőlünk telhető buzgósággal mindent megtegyünk, hogy a most legkorszerűbb jótékonysági intézmény, a magyar vöröskereszt-egylet minél jobban megerősödjék. Azért ezen minden pártolásra méltó ügyet a legmelegebben ajánlom főleg a t. lelkészkedő papság buzgóságába. Annak kiemelésével, hogy az egylet fontos feladatát fogja képezni a helyi segélyezés, amire — sajnos — a jövőben nagy szükség lesz és hogy a jövőben kiváló súlyt kell majd arra is helyezni, hogy a vármegyei választmányok és fiókegyletek műküdése ne merüljön ki csakis a tag- gyüjtés és tagsági dijak beszedésével, hanem, hogy azok a központ által megállapított egységes terv és irányítás, valamint a nagyközönség érdeklődésének felkeltése és ennek teljes bevonása mellett oly irányban fejtsenek ki élénkebb működést (kórház, ágyalapítványok, ápolónői intézmények, a mentés ügye, első segélynyújtás stb.), mely mellett a nagyközön- ság által is érezhető gyakorlati haszon már a béke idején is mutatkozik : különösen a fiókegyletek alakítása körüli buz- gólkodást kötöm most t. papságom szivére azzal, hogy a területükön létező és újabban alakult fiókegyleteket és ezek alapító, rendes és rendkívüli tagjainak számát f. évi november 1-ig jelentsék be egyházmegyei hivatalomnak. Tájékoztatásul a tudnivalókat a vörös- kereszt-fiókegyletek és választmányok megalakításánál közlöm a következőkben: Kivonat az alapszabályokból. Fiókegylet. Minden városban és községben alakulhat fiókegylet, ahol legalább tíz alapító vagy rendes tag jelentkezik. Önként értetődik azonban, hogy már a tagok első gyűjtésénél is lehetőleg arra kell törekedni, hogy a fiókegylet a tagok minél nagyobb számával alakuljon meg. Tagfelvételre szóval vagy Írásban lehet jelentkezni. Legcélszerűbb, ha a tagok
