A Győri Püspökség Körlevelei, 1915

Tartalomjegyzék

19

IV.

708. sz.

Rendelkezés

húshagyó

napokra.

(i

A háború kegyetlensége közepette látjuk és tapasztaljuk mindnyájan, mely meg- foghatatlanok az Isten bölcseségének ítéletei és megingathatatlanok az ő utai. A sok szenvedés megalázza fenhéjázásun- kat, de egyben meg is tisztít s az Istenhez emel. Boldog ember, aki átadja magát az Isten akaratának, egyért esedezve, egyetlenért könyörögve, hogy az Isten az üdvösség útjára vezesse, a többiben tegyen vele szent akarata szerint. De hogy ezt elérhessük, lelkünk csorbítatlanul, osztatlanul legyen az Istené. E nehéz időkben egész cselekvésre, tökéletes elhatározásra, teljes odaadásra van szükség, a félmunka, az ingadozás az Isten és a romlott világ között értéktelen.

Adjunk hálát a jóságos Istennek, ki alkalmatos időt engedett arra, hogy lelkűnkkel foglalkozzunk s annak töviseit gyomlálhassuk, ferdeségeit irthassuk. Most szabadságért harcolnak testvéreink a csatatéren, lelkünk felszabadulásáért kell nekünk küzdenünk itthon. Kik éveken át voltunk rabjai egy idegen uralomnak : a gonosz, megrögzött szokásoknak, sten előtt utálatos szenvedélyeknek, most szabadítsuk fel magunkat s megtisztult, szeretettel megtelt, erős és szabad lé- ekkel várjuk haza hőseinket. Ez leszen önfeláldozásunk legszebb jutalma és sanyargatott hazánknak legerősebb tá- nasza. Szemtől-szembe és egész erővel kell lelkünk sokféle ellenségére támadnunk és minden bűn csakhamar meghátrál előttünk. Küzdjük végig, mint keresztény férfiakhoz illik, diadalról diadalra emelkedve az élet harcát s meg ne tűrjünk magunk körül semmit, ami lelkünket az Istentől eltávolítaná. Legyünk éberek és imádkozzunk. Minden múlandó e földön, lelkünk azonban halhatatlan. Épen azért a léleknek kell a sok gondozás, az őrizet, a táplálék és az erő, nem pedig, mint eddig oly sokan botorul hitték, a testnek.

Az Isten kegyelme mellettünk van s az egyház, mint szerető és gondozó anya, bőséges alkalmat nyújt arra, hogy a szükséges lelki segítséget e nehéz időkben mindenkor és biztosan megszerezhessük. Most is, nehogy az Istennek tetsző módon megindult, megújult lelki élet buzgóságá- nak lángja megfogyatkozzék, hanem inkább újabb és újabb táplálékot nyerjen, a húshagyó napokat jámbor és szent ájtatosság- gal megszentelni kívánjuk. Ezen ájtatosság megtartásának rendjére nézve rendelem a következőket:

1. Február 14-én, Ötvened-vasárnapon, mindazon templomokban, ahol istentisztelet tartatik, a nagymise után, a kitett Oltáriszentség előtt a miséző ntdő pap mondja el fenhangon Esterházy Pál nádornak ismert imáját, mellyel szeretett magyar hazánkat égi Nagyasszonyunknak, a boldogságos Szűz Máriának hathatós pártfogásába, anyai oltalmába ajánlja.