A Győri Püspökség Körlevelei, 1914

Tartalomjegyzék

197

Sokféle ok, — melyeket a nt. Papság jól ismer és méltányolni fog — kívánja, hogy mindazt, amit magunk, vagy híveink e nehéz időkben keresztény és hazafias lélekkel tettek, írásba foglaljuk s az utódokra drága örökségképen hátrahagyjuk.

Colligite fragmenta, ne pereant.

Sok dolog ma kicsinyesnek, s az események, mert azok előttünk és egyidejűleg folynak Le, közismerteknek tűnnek föl, pedig ha ezeket meg nem örökítjük, csakhamar jönnek a feledés napjai, s a történelem itélőszéke előtt, — bár kötelességüm két híven teljesítettük, — védtelenül állunk.

A felhozott okokból szükségesnek tartom, s azért kötelességemből kifolyólag elrendelem, hogy a nt. plébános urak, valamint az egy házmegyei hatóság alá tartozó intézetek igazgatói az alább következő fejezetek — ha szükséges azok kibővítése — alapján készítsenek feljegyzéseket, s e feljegyzések adatait a háború befejeztével az egy házmegyei hatósághoz beküldjék. E beküldött anyagból készül majd egyházmegyénk jelenkori történetének egyik fényes és minden részében tanulságos lapja, mely egyúttal hazafias és keresztény cselekedeteinkről is beszámol, a késői nemzedéknek okulására, a háborúban résztvettek érdemeinek elismeréseid, az elesettek családjának pedig nagy vigasztalására lesz.

Egyben felhívom a nt. Papság figyelmét arra is, hogy a háború tartama alatt a bárhonnan és bármely hatóságtól érkezett vonatkozó iratokat gondosan megőrizze. A tájékoztatásul szolgáló, fejezetekre osztott kérdőpontok a következők:

1. A papság közül ki volt tábori lel- készi, katonai kórházi lelkészi alkalmazásban? Hol és mennyi ideig? A lelkipásztorkodásra nézve minő tapasztalatokat szerzett ?

2. A hadbavonulás előtt a szentségekhez járultak-e katonáink? Micsoda ájta- tosságok voltak a háború alatt, heten- kint hányszor és mely órában? Mily befolyással van a háború a hívek lelki életére és erkölcseire? A szokásos mulatságok elmaradtak-e?

3. Hogyan és kik teljesítettek a hívek közül a háborúban katonai szolgálatot az anya- és fiókegyházakban? Mikor vonultak hadba katonáink? Mily csapaltestek- nél szolgáltak, s mily csatákban vettek részt ? Kik sebesültek meg és hol? Hányán kerültek betegség miatt kórházba vagy haza? A sebesültek és a betegek mely kórházba kerültek? Kik kaptak kitüntetést? Kik estek el? Hol pihennek?

összeköttetésben maradt-e a plébános a háborúban, kórházban levő híveivel, irt-e nekik, s viszont ők felkeresték-e plébánosukat leveleikkel? Hogyan nyilvánult meg katonáink vallásos lelkülete e levelekben ?

4. Hadba vonult-e a tanító? Pótol- ták-e a hiányzó tanerőket és kikkel? Mekkora áldozatba került e pótlás? Plébános* káplán vállalkozolt-e az iskolai tanításra? Mikor indult meg a rendes tanítás, s zavartalanul haladhatott-e ?

Kijelöltetett-e az iskola katonai cél- lokra? Használatba vétetett-e ugyanezen célra?

Kát. tanítóink, tanítónőink, az iskolásgyermekek mit tettek a háború bajainak enyhítésére? Mily pénzbeli és természetbeli adományok folytak be az iskola révén ?

5. Kórház. Volt-e a plébánia területén katonai kórház, ki állította és ki szerelte azt fel? Egyházi vagy kolostori épületek kórházi célokra használtattak-e? Ki végezte a kórházban a sebesültek lelki gondozását? A lelkipásztorkodás szempontjá-