A Győri Püspökség Körlevelei, 1914
Tartalomjegyzék
198 ból minő tapasztalatot szerzett a plébános vagy káplánja e lelki gondozásban? Ki végezte a betegápolást? Ha apácák, milyen rendből és anyaházból? Mekkora volt az ápolt katonák száma? Kórházi vonatokhoz kijárt-e a plébános, vagy káplánja, az első segélyt ott megadta-e ? 6. Volt-e fogolytábor a plébánia területén, melyik ellenségtől, hányán és minő vallásnak. Részesültek-e lelki gondozásban, mi módon, hányszor és ki által? 7. Mennyit áldoztak a hivek pénzben, természetben, ruhában hadi célokra? Hova adták mindezt? Létesült-e a községben valamely szervezet az olyan családok. gyermekek segítségére, akiknek fen- tartója hadba vonult? Segítették-e munkával a hadba vonultak családjait? A plébános felvilágosítására és jópéldájára mennyi hadikölcsönt jegyeztek a hivek? 8. Szerzetesházaink, a vallásos társulatok, testvérületek, egyesületek, kongregációk mit tettek az itthonmaradottak vagy a hadbavonultak segélyezésére? 9. Plébános és káplán működését illetőleg, ismerve a nt. Papság állásából kifolyó vallásos és hazafias buzgóságát, sokoldalú fáradozásait, külön kérdőpontok feltételét szükségesnek nem tartom. Ne maradjon azonban ezen rovat üresen; ami jót és üdvösét a nt. Papság e nehéz időkben az irgalmasság testi és lelki cselekedetei által művelt, ami áldozatot hozott, — ha szemünkben ma igénytelennek 1 álszik is — mindaz e fejezett alatt minden részleteiben megörökítendő lesz. Célszerű lesz e feljegyzések számára külön, lehetőleg nagyobb alakú kötött könyvet beszerezni, hogy az adatokat az elkallódástól megóvjuk. Igen kívánatos lenne, ha az így megkezdett plébániai feljegyzéseket a nt. plébános urak a háború után is folytatnák, amely esetben a feljegyzésekre szolgáló naplónak a templompénztárból való beszerzéséhez is megadom az engedélyt. A feljegyzési napló egyben a plébániai leltár tárgyai közé is felveendő lesz. Győr, 1914. december 15-én. A templomi és alapítványi vagyont kezelő nt. plébános és administrator urak az 1906. évi II. sz. körlevél egyházhatósági rendelkezésében engedélyt nyertek arra, hogy a misealapítványi tőkéket — alapul véve az 1904. évi teljes alapítványi számadást — a következő években megrövidítve, egy összegbe összevonva számolhassák el. Ugyanezen rendelkezés szerint azonban minden tizedik évben az összes misealapítványokról teljes és részletes számadás készítendő. Mivel az 1914. évvel c tizedik év elérkezett, felhívom a nt. számadó urakat, kik e kedvezmény szerint készítették eddig számadásaikat, hogy az 1914. évről készítendő alapítványi számadásban a misealapok tőkéit mindennemű összevonás vagy rövidítés nélkül számolják el — tekintet nélkül arra, hogy esetleg a lefolyt évek valamelyikében, akár az 1913. évben már úgyis teljes számadást készítettek. A hivatkozott rendelet az egyöntetűséget célozza az egész egyházmegyében: tehát az 1914. évben minden számadásnak teljesnek kell lennie. Néhány számadásnál tapasztalt helytelen és szabálytalan eljárással szemben kijelentem és hangsúlyozom, hogy a megrövidített és összevont számadás csakis a misealapítványok elszámolására szorít- kozhatik, és semmiképen sem terjedhet ki az I. csoportba tartozó egyéb alapít7678. sz. Az 1914. évi templomi és alapítványi számadások készítése.
