A Győri Püspökség Körlevelei, 1911
Tartalomjegyzék
44 megvizsgált rendes perét a felperesek és II. r. alperes felebbezése folytán 1910. évi április hó 28. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén, következő ítéletet hozott: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét a per főtárgyára s a perköltségre nézve részben megváltoztatja s egész terjedelemben az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben, mindazonáltal mellőzi abból, a Majorossy János alapítvány javára átadandó hagyatéki vagyon értékének kitüntetését és kimondja azt, hogy a végrendelet hiteles másolata a hagyatéki bíróság által a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztendő. Az elsőbiróság Ítéletének kiegészítésére s a felebbezési költségekre vonatkozólag a kir. Curia' a másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kir. Curia a másodbiróság ítéletét annyiban, amennyiben kimondotta, hogy a végrendelet alaki hiány okából érvénytelenné nem nyilvánítható és királyi engedély hiánya miatt meg nem támadható, vonatkozó indokai alapján és azért hagyta helyben, mert a főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. VII. t.-c. azáltal, hogy a címzetes püspökök közül, akik azelőtt mindnyájan tagjai voltak a főrendiháznak, csupán a nándorfehérvári és tinnini felszentelt püspököket hagyta meg a főrendiház tagjai sorában, nem változtatott a tinnini püspök jogállásán abban az irányban, hogy ez a püspök a Kollonics-féle egyezmény alá tar- tozik-e, vagy sem. Ellenben a másodbiróság Ítéletének azt a rendelkezését, mely szerint az elsőbirósági ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával a II. és Vili. r. alpereseknek egy évi határidőt tűz ki a kormányhatóságilag jóváhagyott alapító-levélnek bemutatására s e meghagyás teljesítésének, vagy nem teljesítésének jogkövetkezményeit állapítja meg, a kir. Curia megváltoztatta és e részben az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben a következő okokból: Az örökhagyó vagyonának a hagyományok kifizetése után megmaradó részét alapítványul hagyta azzal a rendeltetéssel, hogy annak jövödelme felerészben Péterfillérekre fordíttassék, másik felerésze felperesnek, amig él adassék ki, azután pedig iskolai ösztöndíjakra osztassék ki, az alapítvány kezelésére a kalocsai főkáptalant kérte fel. Ennek az alapítványnak létesülését nem akadályozhatja sem az, hogy az alapítvány jövedelmének felerésze Péterfillérekre fordítandó, mert ily rendelkezés sem tételes, sem szokásjogi szabályokba nem ütközik, sem az nem akadályozhatja a fenforgó esetben az alapítvány létesülését, hogy a kezeléssel végrendeletileg megbízott testület külön alapítólevelet kormányhatósági jóváhagyás végett nem mutatott be. Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715. 74., 1723. 70., 1791. 23. és 26. t.-cikkek félreérthetetlen tartalma szerint ily természetű alapítványok kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s a törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a főfelügyeleti jog van fentartva. Ebben a főfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, hogy a kormányt közreműködés is illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapítvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem is létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történelmi fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az
