A Győri Püspökség Körlevelei, 1911
Tartalomjegyzék
45 I791- 23- t.-cikkben és az 1791. 26. t.-cikkben különösen 10. §-ában nyert betetö zést, a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben körülirt, a piae causae fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garantialis természetű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok felett gyakorolható és a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapítvány, illetőleg annak kezelése ellen érvényesítendők. Ehhez képest felperes az alapító akaratot magába foglaló végrendelettel szemben nem követelhet törvényes örökösödési jogot azon az alapon, hogy a szóban forgó alapítvány a kormányhatósági jóváhagyást nélkülözi. Mindezeknél fogva, kétségtelen lévén az, hogy a másodbiróság ítéletének megjelölt rendelkezése alapítványi közjogunkba ütközik, a másodbiróság ítéletét ezen részében megváltoztatni s az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni. Tekintettel azonban arra, hogy a bíróságnak feladata ily esetekben gondoskodni arról, hogy az alapítványok felett törvényeink értelmében gyakorlandó főfelügyelet lehetővé tétessék és azok a jogok, melyek a kormányt ebben a hatáskörében megilletik, érvényesülhessenek, ki kellett mondani, hogy az alapító akaratot tartalmazó végrendelet hiteles másolatban a m. kir. vallás- és közoktatási miniszterhez felterjesztendő. A takarékpénztári betétekre vonatkozóan azért helyes a másodbiróság Ítélete, mert a végrendelet az értékpapírokról intézkedik, a takarékpénztári betétkönyvek pedig a tágabb értelemben vett értékpapírok közé tartoznak s a végrendeletből nem állapítható meg, hogy az örökhagyó a takarékpénztári betétkönyveket végrendeleti intézkedése alól ki akarta volna venni. A kir. Curia a másodbiróság ítéletének többi indokait elfogadta. A köz- alapítványi ügyigazgatóság felebbezése sikerrel járt ugyan, annak költségében azonban felperest elmarasztalni nem lehetett, mert a peresfelek között a perköltség kölcsönösen meg van szüntetve. A felperesi képviselő felebbezési munkadíját és kiadását felszámítás hiányában felével szemben sem lehetett megállapítani. Kelt Budapesten, 1910. évi április hó 28-ik napján. — Günther Antal s. k. elnök. Papp István s. k. előadó. Győr, 1911. május hó 25-én. 104. szám. 1911. A főtisztelendő egyházmegyei Főhatóságnak Győr. A magyarországi latin és görög szertartásu római katholikus tanítók segélyalapjának középponti bizottsága az alapszabályok 32. §-a értelmében folyó évi rendes közgyűlését Budapesten, augusztus hó 26-án az egyetemi templomban 9 órakor végzendő csendes szentmise meghallgatása után közvetlenül, vagyis 91/* órakor a Középponti Papnövelde dísztermében (IV. Papnövelde-utca 7.) fogja megtartani. Mély tisztelettel kérem a főtisztelendő egyházmegyei Hatóságot, hogy az uj alapszabályok IX. 39. §. c) pontja értelmében a Nagyméltóságu Püspöki Karnak képviseletére meghatalmazottat kiküldeni; d) pontja értelmében pedig az alap tagjai2811. sz, A magyar- országi latin és görög szertartásu r. k. tanítók segélyalapjának középponti bizottsága rendes közgyűlése.
