A Győri Püspökség Körlevelei, 1910
Tartalomjegyzék
4 Eredj és gyűjtsd egybe mind a zsidókat és imádkozzatok érettem. Ne egyetek és ne igyatok három nap és három éjjel, én is szolgáimmal hasonlóképen bőj- tölni fogok.1 A bűnbánathoz, az igaz megtéréshez mindenkor szükségesnek tartották a böjtöt: hívének a ninivei emberek az Istenben, és böjtöt hirdetvén szőrzsákba öltözének nagytól-kicsinyig.2 Az emberi elme megvilágosítására a böjt szolgált: És böjtöt hirdeték, — mondja Ezdrás a törvénytudó — hogy megsanyargattassunk a mi Urunk Istenünk előtt és kérjünk jó utat magunknak és fiainknak.3 Miért időzünk azonban, kedves Híveim, eddig az ó-szövetségnél, mely csak árnyék volt, miért nézzük a szolgákat, amikor előttünk van mindnyájunk Urának, a mi Üdvözítőnknek példája. És ha épültünk Izrael népének szigorú testsanyargatásain, mennyivel inkább kell felgerjednünk az Ur Jézus és apostolainak, minden rendű szentjeinek tanító és buzdító szent böjtölésén. Mielőtt Üdvözítőnk megkezdette üdvösségünk munkáját cselekedeteivel és tanításával, a pusztába viteték, és miután bőjtölt negyven nap és negyven éjjel, azután megéhezék és hozzájárnia a kísértő.4 Mivel minden nyavalából minket ki- gyógyítani akart, azért bőjtölt; ki akarta rostálni testünk minden lázát, eloltani annak gyújtogató tüzét, kigyomlálni minden tövisét, s példát akart mutatni arra, hogyan készüljünk, mit tegyünk a kísértő gonoszlélek ellen. Amikor az apostolok egy ördöngősből nem tudták kiűzni a gonoszleiket, s kérdezték az Üdvözítőt, hogy miért nem űzhették ki azt? Mondá nekik az emlékezetes szavakat: Ez a faj nem űzhető ki, hanem csak imádság és böjtölés által.6 O, kedves Híveim! íme itt vagyon a gonoszlélek ellen való orvosságunk. Ha szivünk fájdalmától, ha kinzó és veszedelembe vivő kívánságoktól, rossz, megrögzött szokásoktól szabadulni akarunk, jussanak eszünkbe az Ur Jézus szavai, hogy ezt a fajzatot nem lehet mással, mint böjtöléssel kiűznünk. Mily buzdításul szolgálhat az istenfélő és jóravaló keresztény asszonyoknak Anna prófétaasszony példája, ki nyolcvannégy esztendős özvegy vala és nem távozék a templomból, böjtölésekkel és könyörgésekkel szolgálván éjjelnappal.6 Az apostolok mindenben követvén Mesterük példáját, nem mertek, nem is akartak fontosabb dologba kapni böjtölés nélkül. Midőn Sault és Barnabást a pogány tartományokba küldötték prédikálni, mielőtt e nagy munkába kaptak volna, böjttel készültek arra. így olvassuk mindezt az Apostolok Cselekedeteiben: Midőn a tanítványok az Urnák szolgáltak és bőjtöltek, mondá nekik a Szentlélek: Válasszátok el nekem Sault és Barnabást a munkára, melyre őket híttam. Akkor bőjtölvén és imádkozván, rájok tevén kezeiket és elbocsáták őket.7 Mikor az apostolok az egyes nagyobb városokba papokat rendeltek és felszenteltek, mindenkor böjtölés között tették ezt.8 Szent Pál apostol sok böjtölés és nélkülözés mellett bejárta nagy erővel majd az egész világot. A bojt nemhogy elgyengítette volna, de attól mindig erősödött. Tőle halljuk a maga tapasztalata nyomán a gyönyörű szavakat: az erény az erőtlenségben fejlik ki.9 1 Eszther k. 4, 16. — 2 Jónás k. 3, 5. — * Ezdrás, k. 8, 21. — 4 Máté, 4, 2. — 6 Máté, 17, 20. Márk, 9. 28. — 6 Lukács. 2. 37. — 7 Apóst, cselek. 13, 2-3. — 8 U. o. 14, 22. — 9 Korint. II. lev. 12, 9.
