A Győri Püspökség Körlevelei, 1909

6o

Ha azonban élők közötti ajándékozás utján készpénz vagy ingó vagyon adatik át misealapítványra, és az ajándékozó okiratot nem állít ki, akkor a io70 illeték nem jár, mert a bélyeg- és illetékszabályok i. §. A. 2. és 3. pontjából folyó- lag ingóságoknak élők közötti ajándékozása csak okirat kiállítása esetében tárgya az illetéknek.

Mihez megjegyzendő, hogy a misealapítványainkról mindig ki kell ugyan állítani az alapítólevelet, de ez csak akkor lesz ajándékozási okirat, és csak akkor lesz illetékköteles, ha ezt az alapító maga állítja ki, illetve Írja alá. (Közig, biró- sági határazat 7147/1902. és 24073/1903. sz.)

2. Az alapítás idejét követő 10 év leteltével az 1887. XLV. t.-c. 6. §-a, illetőleg az illetékdíjjegyzék 95. tétele D., 2. pontja szerint az alapítvány ingó vagyona után évenkint 3/i0 % illetékegyenérték fizetendő.

Mert bíróságaink állandó gyakorlata szerint a misealapítvány oktatási, jótékonysági vagy kegyeleti célra rendelt alapítványnak nem tekinthető és igy ingó vagyona az 1881. XXVI, t.-c. 24. §. e) pontja alapján az az illetékegyenérték alól nem mentesíthető.

Ha ingatlan vagyon köttetik le misealapítványra, az idézett díjtétel D.,

2. pontja szerint 4/10°/o illetékegyenérték fizetendő évenkint, kivéve, ha az ingatlan a földadó és házadó alól mentes, miután ebben az esetben az 1881. XXVI. t.-c. 24. §. a) pontja szerint az illetékegyenérték alól is mentesítve van.

3. Ha a misealapítvány készpénz vagyona kamatozás mellett kölcsön adatik, az élvezett kamat után az 1875. XXII. t,-c. 1., 3. és 4. §-a szerint 10% tőkekamatadó fizetendő; mivel az idézett törvénynek a kivételeket tartalmazó 2. §-ban nincs egyetlen oly pont sem, amelynek alapján a misealapítványok kamata ez alól az adó alól mentesíthető lenne.

Megjegyeztetik itt, miszerint a bíróságoknak vannak ugyan egynéhány oly rendeletéi, amelyekben az mondatott ki, hogy a misealapítvány kamata után nem jár tőkekamatadó abban az esetben, ha a kamatot élvező lelkész, az élvezett kamat után a következő 4 pont szerint IV. osztályú kereseti adót fizet. A bíróságok újabb, u. n. »elvi« megállapodásokon alapuló újabb gyakorlata szerint azonban a tőkekamatadó ebben az esetben is fizetendő, mert a tőkekamatadónak a misealapítvány mint jogi személy, a IV. osztályú kereseti adónak pedig az illető lelkész az alanya és mindegyik adóalany külön-külön tartozik a jövedelmének megfelő adót fizetni.

4. A misealapítványok jövedelméből a lelkésznek kiszolgáltatott összegek az illető lelkész által fizetendő IV. osztályú kereseti adó kirovásánál az adóköteles jövedelemhez hozzászámítandók, más szóval azok után is kirovandó a IV. osztályú kereseti adó.

Mert egy részről azok a lelkészek oly járandóságát képezik, amelyek az 1875. XXIX. t.-c. 28. §-a szerint adókötelesek s mert másrészről semmikép sem sorozhatok az ezen törvény 5* §• IV. e) pontjában meghatározott azok közé a járandóságok közé, amelyek ez alól az adó alól kivéve vannak.

5. A tőkekamatadó, valamint a IV. osztályú kereseti adó összegéhez képest — de az utóbbi után csak abban az esetben, ha az adóköteles évi jövedelem Buda-