A Győri Püspökség Körlevelei, 1909

6i pesten 4000 koronánál, másutt 3000 koronánál nem kevesebb — az 1875. XLVII. t.-c. I., illetőleg az 1883. XLIÍ. t.-c. 9. §-a a misealapítványok kamatát s illetőleg a lelkésznek abból származó jövedelemét ez alól a pótadó alól nem mentesíti. 6. Ugyancsak a tőkekamatadó és a IV. osztályú kereseti adó összegéhez képest az 1898. XXI. t.-c. 2. §-a szerint országos betegápolási pótadó fizetendő, amely az utóbbi évben hozott költségvetési törvények szerint a tőkekamatadónak és IV. osztályú kereseti adónak 5 százalékát képezi. Ez a törvény sem állapít meg a misealapítványok jövedelmére alkalmaz­ható kivételeket és így a misealapítványok jövedelme ez alól az adó alól sem mentesíthető. 7. A tőkekamatadó után fizetendő még a községi pótadó: mert az itt szó­ban forgó tőkekamatadó nem a lelkésznek, hanem a misealapítványnak, mint jogi személynek adója, az az után járó községi pótadőra tehát az 1886. XXII. t.-cikk 138. §. második bekezdésében megállapított adómentesség ki nem terjedhet. Ellenben a lelkész IV. osztályú kereseti adója után, még ha abban a miselapítványból eredő jövedelem adója is bentfoglaltatik, az idézett törvényszakasz szerint községi pótadó nem követelhető. 8. Az útadó és egyéb törvényhatósági pötadó a tőkekamatadó után az előbbi pontban mondott oknál fogva úgy a törvényhatósági joggal felruházott váro­sokban, mint más helyeken feltétlenül fizetendő. A lelkész IV. osztályú kereseti adója után is, rendezett tanácsú városok­ban, kis- és nagyközségekben szintén fizetendő az útadó és egyéb törvényhatósági pótadó, mert az 1886. XXII. t.-c. 138. §-ában adott adómentesség csak a községi adókra vonatkozik és nem terjed ki a törvényhatósági adókra is. (1906. évi 640. sz. Elvi határozat.) Ellenben a törvéuyhatósági joggal felruházott városokban a lelkész IV-ik osztályú kereseti adója után útadó vagy más törvényhatósági pótadó nem vethető, miután az ily városokban úgy az útadó, mint egyéb törvényhatósági pótadó községi pótadónak tekintendő, amely alól tehát az isméteken is említett törvényszakasz sze­rint a lelkész javadalma felmentve van Győr, 1009. junius 10. Rmmus Dnus Franciscus Isola, Episcopus Concordien., in visitaiione pas­torali reperiit quaedam altaria consecrata uti fixa, quorum mensa ex pluribus lapi­dibus simul junctis constat; aliqu vero similia cum mensa item ex pluribus partibus composita, sen in cujus medio exstat lapis quadratus in quo reconditae sunt sacrae reliquiae, vulgo pietra sacra; alia demum consecrata uti fixa, quorum mensa in medio nititur super basi ex muro vel ex coctis lateribus, quo in centro continet sacras reliquias. Quare idem Rmus Episcopus a Sacra Rituum Congregatione reve­rentur expostulavit, an continuari possit usus celebrandi super dictis altaribus ? Et sacra Rituum Congregatio, ad relationem subscripti Secrerarii, exquisito Commissionis liturgicae suffragio, re sedulo perpensa, ita rescribendum censuit: Nr. 3291. S. Congr. Rituum de al­taribus fixis cum mensa ex pluribus lapi­dibus compo­sita, vel cum medio lapide reliquiarum, vel cum basi ex muro.

Next

/
Thumbnails
Contents