A Győri Püspökség Körlevelei, 1909
59 modványok, amelyekhez tagsági könyvecske nincs mellékelve; továbbá amelyek nem az egyházi hatóságok útján, vagy a kitűzött határidőn túl érkeznek be, nem fognak figyelembe vétetni. Budapest, 1909. évi május hó i-én. Dr. Walter Gyula, p. praelatus, kanonok, papn. kormányzó, a Segélyalap elnöke. Győr, 1909. junius 10 Köztudomású dolog, hogy mennyi, gyakran felesleges, mert eredményre nem vezető panaszra és tárgyalásokra szolgáltat okot az a körülmény, hogy az egyes adófizetők az idevágó törvényeket és rendeleteket vagy nem ismerik, vagy nem helyesen magyarázzák. Egyházi körökben a tájékozatlanságot néha még az is növeli, hogy az egyes illetékeket és az u. n. illetékegyenértékeket nem mindig kellően tudjuk megkülönböztetni a többi adótól, pedig az illetékek és az illeték- egyenérték s másrészről az adók egymástól lényegesen különböző közszolgáltatásokat képeznek és egyik a másiknak alkalmazását semmikép sem zárhatja ki, sem a magánkézben levő, sem pedig az egyházi vagy községi vagyonoknál. így például, ha egy magánszemély ingatlant vagy kamatozó tőkét örököl, dacára annak, hogy az öröklési illetéket meg kellett fizetnie, a házadót, földadót vagy tőkekamat-adót járulékkal együtt állandóan fizetni tartozik. Ugyanez áll természetszerűleg az egyházi és világi községek vagyonára és ezek között a misealapítványokra is, azzal a különbséggel, hogy az egyházi és világi községek vagyona után a vagyon megszerzését követő tizedik év elteltével illetékegyenérték fizetendő, ami azonban a rendes adóink egyikével sem azonosítható, miután azt az illetéktörvények csak az elmaradó vagyonátruházási illetékek pótlására rendszeresítették, annálfogva, hogy mig a magánkézben levő vagyon időnkint öröklés utján vagy más utón gazdát cserél és ismételten is vagyonátruházási illeték alá kerül, addig az egyházi és világi községek vagyonára nézve ily változás nem áll be és igy az a további vagyonátruházási illetékek alól állandóan elvonatik. Az tehát, hogy a misealapítvány után az illetéken és illetékegyenértéken kivül adók is követeltetnek, többszörös adóztatást nem képez és sérelmes nem lehet. Valamint az sem képezhet sérelmes többszörös adóztatást, hogy például a tökekamatadó alapján még általános jövedelmi pótadó, országos betegápolási pótadó, útadó, vármegyei és községi pótadó is követeltetik, mert ezek mind törvényes járulékai az illető adónak. Egyenkint tárgyalva pedig az egyes illetéket, illetékegyenértéket és adókat, a misealapítványok után jogosan a következők követelhetök: i. A misealapitványra élők közötti jogügylet, avagy hagyomány utján fordított vagyon után 10% illeték, az illetékdíjjegyzék 4. tétele s illetőleg ajándékozás esetében a 2. tétel B. III. pontja, hagyomány esetében a 95. tétel B. a) pontja, valamint az 1887. XLV. t.-cikk 6. §-a szerint, miután az alapítvány nem tudományi, közoktatási vagy közjótékonysági célt szolgál és igy a 4. tétel jegyzete szerinti illetékmentesség esete fent nem forog. Nr. 3290. Tájékoztató az egyház- megyei vagyon után fizetendő adókról.
