A Győri Püspökség Körlevelei, 1908
Tartalomjegyzék
Ó2 s ha ezen kötelességüket elmulasztanák, úgy a püspökök, mint pápai megbízottak, tegyék meg a megíelelő intézkedést. A lapok s folyóiratoknak, brosúra sorozatoknak, melyeket kath. férfiak szerkesztenek, amennyire lehet, állandó czenzorjuk legyen. Ennek feladata lesz minden egyes számot vagy füzetet átnézni, miután megjelentek,1 ha valami kifogásolni valót talál benne, minél hamarább helyreigazítás közlésére köteleztessék a szerkesztő. Ugyanez a jog illeti meg a püspököt magát az esetben is, ha a kijelölt czenzor kedvezne, vagy engedékenyebb volna a kelleténél. V. Már fentebb említettük a kongresszusokat és nyilvános gyűléseket, melyeken a modernisták nézeteiket védeni és terjeszteni iparkodnak. Ennélfogva a püspökök ne engedélyezzenek a jövőben papi gyűléseket, csak a legritkább esetekben és ha engedélyeznek, úgy csak azon feltétel alatt, ha semmi olyas ügyet nem tárgyalnak ott, amely a püspök vagy az Ap. szentszék hatásköréhez tartozik; nehogy oly javaslatokat tegyenek, követeléseket állítsanak fel, mely az egyházi hatóságok joghatóságába, hatáskörébe való beavatkozást képez; mindent, ami modernizmusra, presbiteriánizmusra, laicizmusra emlékeztet, akadályozzanak meg. Az ilyen papi gyűléseken, melyekre esetenként írásban kell kérni és adni az engedélyt, más egyházmegyebeli pap nem lehet jelen, hacsak saját püspökétől ajánló levelet nem tud felmutatni. Az egész papságot figyelmeztetjük, hogy mindenkor élénk emlékezetben tartsák, amit XIII. Leo annyira szívükre kötött:2 »Szentül tisztelje a papság a főpásztorok tekintélyét, meg lévén győződve, hogy az áldozári hivatalt, ha nem a püspöki hatóságnak alávetve gyakorolják, sem szentnek, sem hasznosnak, sem erkölcsösnek, sem becsületszerzőnek nem lehet nevezni.« VI. De mit érnek, Tisztelendő Testvérek, a mi parancsaink és rendelkezéseink, ha pontosan végre nem hajtatnak? s hogy az ne így legyen, az összes egyházmegyékre kiterjesztjük, amit az umbriai püspökök annak idején az ő alattvalóiknak mondottak:3 »A már elterjedt tévedések kiűzésére s továbbterjedésének meggátolására, a püspöki tanácskozmány bor. sz. Károly nyomdokait követve elrendeli, hogy minden egyházmegyében mindkét (világi és szerzetes) papságból külön tanácsadó testület „probatorium consilium“ állítassák föl, amelynek kötelessége figyelemmel kísérni, hogyan s mi úton terjednek az új tévelyek a megyében s erre a püspököt figyelmeztessék, hogy közös erővel a megfelelő orvosszerekről gondoskodhassanak, hogy a bajnak mindjárt kezdetben útját állhassák, nehogy a lelkek veszedelmére mindjobban elterjedjen a baj, vagy ami még rosszabb, erős gyökeret verjen és napról-napra erősödjék.« Elrendeljük tehát, hogy minden egyházmegyében ilyen őrködő tanácsot »consilium vigilantiae« szervezzenek minél hamarább. Tagjainak kiválasztásában körülbelül ugyanazon elvek irányadók, melyeket a czenzorok megválasztására nézve felállítottunk. A tanács minden második hónapban előre megállapított napon ülést tart a püspök elnöklete alatt — miről tanácskoztak s mit határoztak, mindaz titokban tartandó — kötelességük lesz elsősorban a modernizmus nyomait és tüneteit kutatni úgy a könyvpiaczon megjelenő kiadványokban, mint a 1 Tehát nem előzetes czenzura. — s Encycl. Nobilissima Gallor. 18. Febr. [884. — 3 Acta Concess. Eppor. Umbriae Novb. 1849. tit.- II. art. 6.
