A Győri Püspökség Körlevelei, 1908
Tartalomjegyzék
44 Azért e téren is valami középutat kell keresni, mely úgy a tekintély mint az egyéni szabadság érdekeit egyaránt megvédi. Addig is a jó katholikusnak az a teendője, hogy a nyilvánosság előtt a tekintélyt mindenkép tiszteletben tartja, de egyéni meggyőződéséből azért semmit sem enged. Általában véve az a véleményük az egyházról, hogy mivel az egyházi hatalom hatásköre egyedül a lelkiekre terjed ki, minden külső apparátust törülni kell. Feledik tehát, hogy bár az egyház célja a lelkek üdvössége, de nem tisztán lelki társaság; és hogy az egyházi hatalom iránti tisztelet végelemzésben alapítójára, Krisztusra vezetendő vissza. De hogy befejezzük, Tisztelendő Testvérek, a hitről és annak különféle csiráiról szóló fejtegetésük ismertetését, hátra van még e kettőnek modernista magyarázata. Alapelvük e tekintetben : a hitben, amely élő, minden változó és változandó. És ezzel áttérnek felfogásuk alapeszméjére, kútfejére, az evolutionizmusra. A dogmák, az egyház, az istentisztelet, a szent könyvek, sőt maga a hit is, ha élők, ha nem holtak, az evolutio törvényének vannak alávetve. Ezen nem is lehet csodálkozni, ha visszaemlékezünk azokra, amiket ezekről egyenkiní mondottak a modernisták. Fel lévén állítva az evolutio törvénye, az evolutio módját részletesen leírva találjuk a modernistáknál. Először ami a hitet illeti. A hit kezdetleges formája durva volt és közös valamennyi népnél, mely magából az ember természetéből életszükségletéből folyt. A vitális evolutio szülte azután a haladó fejlődést ; nem új formák külső hozzáadásával, hanem mivel a vallási érzet mindjobban áthatotta az öntudatot. Ezen haladó fejlődésnek két útja volt: először negativ, t. i. minden külső elemet, ami a családból, a nemzetből származott, eltávolítani ; a másik positiv jellegű, t. i. az ember értelmi és erkölcsi műveltségének előhaladásával az istenismeret szélesebb és világosabb lett, és a vallási érzet finomultabb. A hit haladó fejlődésének okai ugyanazok, mint amelyeket fentebb felsoroltunk a hit eredetének magyarázatára. Hozzászámítandó még bizonyos rendkívüli férfiak fellépése (akiket mi prófétáknak nevezünk és akik közt legkiválóbb volt Krisztus), egyrészt azért, mert életükben és beszédjükben volt valami titokzatos, amit a hit az istenségnek tulajdonított, másrészt azért, mert e férfiak új, addig ismeretlen belső tapasztalatokat hoztak felszínre, melyek az illető kor vallási szükségleteinek különösen megfeleltek. A dogmák fejlődése leginkább annak köszönhető, hogy a hit akadályai legyőzetnek, az ellenség leveretik, az ellenvetések megcáfoltatnak. Hozzáadandó bizonyos örökkétartó önkénytelen törekvés »nisus« mindjobban behatolni a hit titkainak tartalmába. így, hogy egyéb példákat mellőzzünk, így történt Krisztus személyével, amelyben az isteni elemet lassankint annyira fokozták, hogy végül Istenember lett belőle. Az istentisztelet fejlődésének főoka azon kényszerűség, melynélfogva a nemzetek erkölcsei- és hagyományaihoz mindjobban simulni, alkalmazkodni törekszenek, másrészt azon törekvés, hogy bizonyos cselekedetek gyümölcseiben törekszenek az emberek részesülni, mely hatást a gyakorlat tulajdonítja nekik. Végűi ami az egyházat illeti, a továbbfejlődés oka abban keresendő, hogy összhangba kell jönnie a történeti viszonyokkal, körülményekkel és az államélet, a kormányformák új alakulataival. így alkalmazzák a továbbfejlődés, evolutio elméletét a részletekre. És itt, mielőtt tovább mennénk, szeretnők jól emlékezetbe vésni a szükségletek, igények ezen alapvető
