A Győri Püspökség Körlevelei, 1907
Tartalomjegyzék
14 elnökeinek idejök jusson s annak életbeléptetését kellően előkészíthessék, az egyházmegyei hatóság az idén esedékes iskolaszéki tagok választását f. évi nov. hóra tűzi ki. Az egyházmegyei főtanfelügyelőség egyben szívesen szolgál az életbeléptetés előtt a legkisebb részletekre kiterjedő felvilágosítással is. VI. A tanítók szolgálati szabályzatáról. Az egyházmegyei hatóság kiváló megelégedéssel tapasztalta, hogy a f. évi január l-ével életbe léptetett „Győregyházmegyei r. k. népiskolák tanítóinak szolgálati szabályzata“ elérte azon célt, melyet e fontos intézkedéstől méltán elvárhatott. A szolgálati szabályzatnak mégis akadt két pontja, melyet az iskolaszékek nt. elnökei közül téves, bár jóhiszemű magyarázat miatt végre nem hajtottak. A szolgálati szabályzat azon különös gonddal és céllal készült, hogy abba semmi olyas ne kerüljön, ami az iskola beléleté- nek irányítására nem feltétlenül szükséges; épen azért, mivel az semmi fölöslegest nem tartalmaz, annak minden pontja betartandó. 1. A csupán részben végrehajtott pontok egyike a 4. szakasz, mely elrendeli, hogy azon iskolánál, melynél legalább két tanító működik, az egyházmegyei hatóság az iskolaszéknek a kerületi tanfelügyelő véleményével ellátandó felterjesztésében megnevezett tanítót főtanítói címmel és megbízatással ruházza föl. Számos iskolaszéktől még mai napig sem érkezett be a főtanítói megbízatásról szóló felterjesztés, holott ezen 4. szakasz azt az iskolaszéknek nem tetszésére bizta, hanem annak teljesítését egyenesen elrendeli. Ezen szakasznak be nem tartásával nem lévén az iskolánál kinevezett főtanító, nem hajtható végre a szolgálati szabályzat 39. §-a, mely a főtanító jogairól és kötelességeiről szól, s az iskola beléletére nézve feltétlenül szükséges teendőket és feladatokat tartalmaz. A főtanítói megbízatás tehát összes iskoláinkban azonnal eszközlendő, azon eset kivételével, melyet az idézett 4. §. második bekezdése megjelöl. 2. A szolgálati szabályzatnak másik, szintén csak helyenkint végrehajtott szakasza a 36. §, mely a tanítótestületi tanácskozásokat elrendeli. Az egyházmegyei hatóság a szolgálati szabályzat életbeléptetésekor (1906. évi Circularé 153—154. lap) reámutatott a tanítói tanácskozás fontosságára és az abból származó rendkívüli előnyökre. Ezen tanácskozások az iskola bel- életének gerincét képezik s nélkülük — a tanügy mai haladottsága mellett — alig vagyunk képesek az iskola beléletét sikeresen kormányozni. A tanácskozásokról felvett s a kerületi tan- felügyelőhöz megküldött jegyzőkönyvekből értesül a kerületi tanfelügyelő hónapról-hónapra mindarról, ami az iskolákban történik, s a felvetett kérdésekre megadja a fölvilágosítást. A kerületi tanfelügyelők csupán ezúton vezethetik egységesen az iskolákat és lehetnek felelősek azok bel- életének állapotáért. E tanácskozások hivatvák arra is, hogy a plébános-igazgatót a tanítókkal egy testületbe tömörítsék, testületi egyetértést és együttműködést biztosítsanak. A folytonos előrehaladásra mind a plébános-igazgatót, mind a tanítókat épen ezen tanácskozások fogják ösztönözni. Mint mindenben, úgy itt is csupán a kezdet nehéz, a siker azonban csakhamar követni fogja a nehézséget legyőzőket. 3. Iskolaszékeink külömbözö módon járnak el az osztálytanítóknak a törvényes szünidőre való szabadságolásával. Viszont az osztálytanítók is különféle igényeket támasztanak, teljes jóhiszeműséggel, ez irányú jogaik érvényesítésében. Az egyházmegyei hatóság a hozzá felebbezés alakjában felterjesztett, ily tárgyú néhány ügyben a következőleg döntött:
