A Győri Püspökség Körlevelei, 1907
Tartalomjegyzék
15 az esetben, ha valamelyik iskolánál a tanítás a törvényes nagy szünidő (julius, augusztus hónapok) előtt megszűnik s a tanító a nagy szünidő bekövetkezte előtt távozási engedélyért fordul az iskolaszékhez, az iskolaszék a távozási engedélyt megadhatja, vagy ha a tanítóra nevelési, vagy egyéb törvényes szempontból szüksége van, megtagadhatja. Az osztálytanítót ugyanis törvényesen a nagy szünidő julius—augusztus hónapja illeti meg; azon körülmény tehát, ha az iskolaszék a tanítót egyik — a tanítási — kötelezettsége alól a nagy szünidő beállta előtt felmenti, nem veszi el az iskolaszéknek a tanító iránt fenálló azon jogát, hogy a tanító tiz hónapig köteles legyen állomáshelyén maradni. A nagy szünidő azonban feltétlenül megilleti az osztálytanítót s annak megszorítása csupán a szolgálati szabályzat 42 §-ában foglalt két esetben engedhető meg. VII. Az ifjúsági egyesületek. Az egyházmegyei hatóság már 1902. évben nyomatékosan felhívta a ni. iskolaszéki elnök urakat az ifjúsági egyesületek megalakítására. Ezen célból ugyanakkor alapszabály-tervezetet is közölt; (1902. évi Circul. 140. 1.) a megalakulási eljárásra nézve útbaigazít A r. k. népiskolák közigazgatásának 204. lapján közölt jegyzőkönyvi minta. A lefolyt öt év alatt kath. iskoláink mellett több ifjúsági egyesület létesült, amelyek nagyobb része ritka virágzásnak is indult. Az egyesületnek, példás vezetés és áldozatkészség mellett Csepregben nagyarányú, külön e célra szolgáló háza is épült. Sajnosán látja azonban az egyházmegyei hatóság, hogy iskoláink nagyobb része mellett máig sem alakult meg az ifjúsági egyesület. Az állam és községi iskolák e téren messze megelőztek minket. Alig képzelhető egyesületi munka, mely szükségesebb és egyben áldásosabb, mint az ifjúsági-egyesületek munkássága. Az iskolai ismeretek megérlelése és a valláserkölcsi alapon nyugvó cselekvési irány megállapítása, megszabása képezi az ifjúsági-egyesület nemes célját. Attól az időtől, amidőn a gyermek az iskolát elhagyja, azon időpontig, amig önálló lesz, hosszú idő telik el s épen ez az idő, mely lelkének tovább fejlődésére a legnagyobb befolyással van. A minden oldalról előtóduló veszedelmek főleg az ifjúságot fenyegetik, mely nem lévén élettapasztalata, mindenre fogékony, s befogadja könnyű szerrel a lelki mérget is, ha nincs rögtön segítő kéz, mely őt jobb útra térítse. Elemi iskoláinkban vallásos alapot vetünk s mindent elkövetünk a gyermekeknek Isten félelmében való nevelésére, de ha az iskolán túl szabadjára eresztjük az ifjúságot, fáradozásunknak, aggságunknak jó része kárba veszett. Az ifjakból lesznek a községek polgárai, a mi híveink, szent vallásunknak testőrei, vagy minden jóra célzó törekvésünk ellenfelei. A tudás és olvasás vágya ma már mindenkit gyötör, s ha nem nyújtunk egészséges táplálékot — elfogadják tapasztalatlanul a romlottat is. A fiatalság erkölcseinek szelídítése, engedelmességre s a hivatott tekintély elismerésére való szorítása; az egyházhoz, hazához, a hazai földhöz való ragaszkodás és hűség érzetének ápolása és megszilárdítása, a vallásos, öntudatos életnek mélyítése, az erények ujjáébresz- tése, mind, mind az ifjúsági egyesületekben folyó munkának a feladata. Minden iskolánál akad buzgó tanító, ki az iskolaszék elnökének felkérésére az ifjúsági egyesületben folyó előadások tartásában neki segédkezik. Vezérkönyvül használható a Szent- István-Társulattól e célra kiadott olvasókönyv, vagy pedig az V—VI. osztályok részére szolgáló bő terjedelmű olvasókönyv. Az egyháztörténelem, a szertartástan, egyes vallásos főbb igazságok bővebb, szabadabb formában való közlése fel fogja nevelni az erős, öntudatos hitü kath. embert. Közhasznú ismeretekkel szolgálnak legalább is bevezetésül a jelzett olvasókönyvek.
