A Győri Püspökség Körlevelei, 1907
Tartalomjegyzék
8 Ha a törvényhatóság a község határozatát jóváhagyja s ez ellen felebbezés be nem adatik, a határozat jogerőssé válik s annak beterjesztése mellett a telekkönyvi hatóságtól a telekkönyvi bejegyzés kiigazítását lehet kérni a tényleges birtoklás alapján. A kérvényre s annak felszerelésére útbaigazítást nyújt A r. k. népiskolák és kisdedóvodák közigazgatása az iratminták között. 5. Ha a község elutasító határozatot hoz, felebbezni kell a törvényhatósághoz, a törvényhatóság elutasító határozata ellen a belügyminiszterhez. Felebbezés esetén a belügyminiszter ritkán dönt véglegesen, hanem a törvényhatóságot a községekről szóló 1886. évi 22. t.-c. 114. §-ban szabályozott eljárásra utasítja. A hivatkozott §. igy szól: . . azon esetben, midőn aziránt, hogy azon vagyon, jog vagy haszonvétel, melyekről a képviseleti közgyűlés a fentiek értelmében intézkedett, a község vagyonához, illetőleg annak szabad rendelkezése alá tartozik-e, a község és annak tagjai közt magánjogi kérdések forognak fenn, a törvényhatóság ezen kérdéseknek barátságos egyezség utján kiegyenlítését ki- sérlendi meg, és ha ez nem sikerül, a feleket törvényes útra utasítani és a fenforgó kérdéseknek bírói végeldöntéseig a fennálló gyakorlatot fentartani köteles. Ugyanezen eljárást követi a törvény- hatóság, ha a létrejött egyezséget, mely hozzá jóváhagyás végett mindig felterjesztendő, helyben- hagyhatónak nem találná. Ez iránti határozatát azonban indokolni tartozik.“ Ezen esetben tehát a peres eljárás már alig kerülhető ki s a tulajdonjog kérdését bírói döntés alá kell bocsátani. Peres eljárásban döntő fontosságú a jogcímek igazolása s az erre szolgáló okmányok bemutatása. A peres eljárás megindítására a megyés püspök illetékes, azért az összes iratok további eljárás végett az egyházmegyei hatósághoz beterjesztendők. * * * 6. Ha az iskola birtokában levő ingatlanok fel vannak ugyan véve a telekkönyvben, de mint az gyakran előfordul, a tulajdonjog senkire sincs telekelve, a telekkönyvi hatóságtól helyszinelési eljárás kérendő, melyre A r. k. népiskolák és kisdedóvodák közigazgatása szintén közöl iratmintát. * * * 7. A telekkönyvi bejegyzés kiigazítására még alkalmul szolgál a telekkönyvi betétszerkesztés, melynek célja a telekkönyvek rendezése és az egyes ingatlanokra fennálló dologi jogok hű kitüntetése. Olyan községekben tehát, amelyekben az erre vonatkozó munkálatokat már megkezdették, vagy nemsokára megkezdik, a fent vázolt közigazgatási eljárást egyelőre mellőzni lehet, hanem annál inkább ügyelni kell, hogy a betétszerkesztésnél a tulajdonjog a tényleges birtoklásnak megfelelően az egyház javára ki legyen tüntetve. Azért a plébános urak személyesen győződjenek meg a bejegyzés helyességéről és résen legyenek, mert a legújabb időben is megtörtént, hogy a községek a betétszerkesztésnél olyan iskolai ingatlanokat is a községi vagyon közé vétettek fel, amelyeknél az iskola r. kath. jellege ugyan ki volt tüntetve pl. igy „körtvélyesi r. k. iskola“, de az egyház tulajdonjogáról nem volt szó. Ez különösen ott szokott előfordulni, ahol az iskola fentartási költségeit a község fedezi. Helytelen bejegyzés esetén ellenmondással kell élni, az egyházmegyei hatóságnak az ügyről azonnal jelentést tenni és annak utasítását kikérni. A telekkönyvi hatóság betétszerkesztés alkalmával a lakosságot hirdetményileg is felszólítja jogának érvényesítésére. 8. A telekkönyvekben az iskolai alapvagyon tulajdonjogát az egyházra telekeltessük, az illető kökség nevének hozzáadásával pl. igy: „a körtvélyesi r. kath. egyház iskolaalapja.“ A hitközség vagy egyházközség elnevezést csak ott használjuk, ahol az miniszterileg jóváhagyott alapszabályokkal szervezve van. Másutt az nem képez jogalanyt (Pozsonyi tábla 1904. G. 87. sz.). 9. Mivel tehát az iskola jellegére döntő fontosságú a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése sár. kath. jelleg csak ott nincs veszélyben, kevés kivételtől eltekintve, ahol az egyház
